Sarokcsiszoló használata és milyen feladatokra a legalkalmasabb

Mire jó a sarokcsiszoló?

A sarokcsiszoló az egyik leguniverzálisabban felhasználható kéziszerszám, legyen az házköröli munka, vagy professzionális felhasználás. A vidéki Magyarország vasárnap reggelei elképzelhetetlenek kakaskukorékolás és a flex (mert legtöbbünk ezen a néven ismeri ezt a szerszámot) hangja nélkül. A sarokcsiszoló elnevezés némileg félrevezető, mert pontosan a sarkok csiszolására nem ez a legmegfelelőbb szerszám, továbbá csiszoláson túl, kiválóan alkalmas vágásra, darabolásra is. Lényegében tehát egy univerzális csiszoló-vágó eszközről van szó.

De miért nevezzük flexnek a sarokcsiszolót?

Ahhoz, hogy a választ megtaláljuk, rövid időutazást kell tennünk a 80-as évek Magyarországába, ugyanis ekkor érkeztek meg hazánkba az első nyugati szerszámgépek, amelyek kategóriákkal jobbak voltak, mint az addig ismert KGST termékek. Jellemzően az történt, hogy az a nyugati gyártó amelyik elsőnek érkezett a hazai piacra nagyon rövid időn belül ledominálta a piacot. Ennek a jelenségnek mintegy melléktermékeként a konkrét eszköz és a gyártó márkaneve közzé egyenlőségjel került és a fénymásolókat xeroxnak, a láncfűrészeket sthilnek kezdték elnevezni a köznapi nyelvben. Így lett a sarokcsiszolóból flex, ugyanis piacvezetővé a Flex nevű német cég vált. Később természetesen számos egyéb gyártó dobta piacra a saját csiszolóját, ennek ellenére is a köznyelvben ragadt ez a kifejezés.

Visszatérve az eszköz hivatalos nevéhez, joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon honnan jön a sarokcsiszoló elnevezés egy olyan eszköz esetében amely ugyan nagyon sok mindenre alkalmas, de éppen a sarkok csiszolására nem. Az elnevezés forrását az eszköz felépítésében kell keresnünk és nem a felhasználási területében. A sarokcsiszoló szerkezetének egyik fő jellegzetessége ugyanis az, hogy a szerszám munkatárcsája 90°-os szöget, tehát egy sarkot, zár be az  erőforrás tengelyével.

Milyen feladatra alkalmas a sarokcsiszoló, ha épen sarkokat nem lehet vele csiszolni?

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható szerszámgépről van szó. Jól jellemzi ezt, hogy a vidéki háztartások döntő többségében megtalálható az alapvető szárszámok között. Könnyen meggyőződhetünk erről, ha belehallgatunk a sarokcsiszoló hangja által dominált falusi reggelekbe.

A sarokcsiszoló elsődleges felhasználási területe természetesen a csiszolás. Elsősorban azok a munkák ahol kevésbé finom, vagy precíziós munkavégzés kerül előtérbe. A sarokcsiszoló a nagy teljesítményt igénylő munkavégzések terepe. A kerítésünket szeretnénk lefesteni, a festést megelőző csiszolási munkálatok során egyértelműen a sarokcsiszolóval tudunk a leghatékonyabban dolgozni.

A sarokcsiszoló további felhasználási területét a különböző fémszerkezetek vágása, darabolása jelenti, de nagy segítséget tud jelenteni, ha hagyományos kéziszerszámaink, mint például fejszéink, baltáink fém részeit szeretnénk megélezni.

Az elmúlt évtizedekben a sarokcsiszolók evolúciója látványosan felgyorsult, így számos egyéb kiegészítőt vásárolhatunk az eszközünkhöz, jelentősen kitágítva az eszköz felhasználási spektrumát.

Milyen korong típusok léteznek?

Kiemelten fontos szemügyre vennünk a sarokcsiszolónkhoz csatlakoztatható korongok típusait, ugyanis döntően ez fogja meghatározni a felhasználás módját.

Csiszolókorongok: Egyértelműen a csiszolókorongok képezik a sarokcsiszoló esetében a leggyakrabban csatlakoztatott korongok típusát. A különböző típusú korongokat megkülönböztethetjük egyrészt abban a tekintetben, hogy milyen felület csiszolására lettek kialakítva. A fa felületre általában a barna színű, míg a fém felület csiszolására tipikusan a kék színű korongok valóak. A korong kiválasztásánál nagyon lényeges szempont a szemcseméret.

Durva csiszolásokhoz az alacsonyabb szemcseméret, míg a finom munkákhoz a magas szemcseméret a legmegfelelőbb. A koron csatlakoztatásának módja szerint találhatunk tépőzáras megoldással, valamint rögzítő anyák segítségével csatlakoztatható korongokat. A nagyobb igénybevétel esetén egyértelműen az utóbbi használata ajánlott.

Vágókorongok: A másik nagyon gyakran használt sarokcsiszoló tárcsa a vágókorong. Mint ahogyan erre a neve is utal, ezek elsősorban vágásra, vagy a vastagabbak darabolásra valóak. (Ez utóbbi korong típussal élezhetjük kerti szerszámainkat.)

Lamellás korongok: Lényegében ez is egy csiszolókoron és pontosan ugyanazon munkákra is használható és ugyanúgy léteznek fa- és fémfelületre kialakított változatok és természetesen itt is eltérő szemcseméretek között tudunk válogatni. A hagyományos csiszolókorongokhoz képest a különbséget a kialakításuk jelenti, ugyanis az ilyen korongok apró lamella darabokból vannak összeragasztva, jelentősen növelve ezzel a korong hatékonyságát és élettartamát. Ebből következik, hogy elsősorban nagy volumenű durva munkákhoz a legalkalmasabb, kerítés csiszoláshoz például tökéletes választás.

Tipp: Lamellás csiszolókorong ár cikkünkben részletesen körbejárjuk a különbségeket a lamellás csiszolókorong paraméterei és ár függvénye alapján.

Drótkorongok: Kör formájú alaphoz rögzített drótokból álló korongtípus, melyek többféle formában és méretben állnak rendelkezésre, attól függően, mire, vagyis mihez szeretnénk őket használni. A vékonyabb, egyenesebb sörtével kialakított változatokat finomabb munkákhoz ajánljuk, míg a vastagabb, csavart, durva sörtéjűeket gyors munkavégzéshez, ahol nem fontos a finom, esztétikus végeredmény. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a drótkoronggal való munkavégzés némi többlet veszélyforrást jelent, ugyanis a korongon lévő drótdarabok, esetleges anyaghiba, vagy anyagfáradás miatt, leválhatnak a korongból és komoly sérülést okozhatnak. Tekintettel erre, a munkavédelmi szemüveg használata elengedhetetlen.

Polírozó párnák: A polírozás tipikusan a csiszolási munkák záró lépését jelentik, ahol a teljesen homogén, fényes felület elérése a cél. A sarokcsiszolóhoz csatlakoztatható, finom anyagból készült polírozó párnákat pont erre a feladatra fejlesztették. Nagyon fontos azonban tudni, hogy a polírozásnál kiemelt jelentősége van a megfelelően alacsony fordulatszám beállításának, így erre a műveletre nem minden sarokcsiszoló alkalmas. (jellemzően azonban, ma már szinte minden alsó-középkategóriás sarokcsiszoló rendelkezik fordulatszám szabályzási lehetőséggel.)

A sarokcsiszoló használatának sarkalatos pontja: a tárcsák felhelyezése.

A ma megvásárolható sarokcsiszolók esetében a tárcsák felhelyezésének módja szerint alapvetően két típussal találkozhatunk. A régebbi típusú modellek esetében egy gomb lenyomásával kell rögzítenünk a sarokcsiszoló hajtómű tengelyét és a tárcsát egy speciális szerszám segítségével rögzíthetjük a két anya, vagy gyűrű közzé. A legújabb típusok esetében már nincs szükségünk ilyen szerszámra, ugyanis a rögzítőgomb lenyomását követően a tárcsákat kézzel rögzíthetjük. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt az alapvető munkavédelmi szabályt, hogy ezt a műveletet kizárólag megfelelően áramtalanított eszközön végezhetjük el.

A flex fordulatszáma - fontos paraméter.

A sarokcsiszolók egyik legfontosabb specifikációja a fordulatszám, ugyanis különböző típusú munkák, valamint eltérő anyagú munkadarabok különböző fordulatszámot igényelhetnek. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb fordulatszámon dolgozunk a munkavégzésünk annál hatékonyabb. A magas fordulatszám azonban nem mindig célravezető. A hőre érzékeny anyagok esetében például kifejezetten az alacsony fordulatszámon végzett munkát szokták javasolni, ugyanis az ilyen munkafelületek könnyen felmelegedhetnek, megolvadhatnak, maradandó károsodást okozva nem csak a munkadarabunkban, de a csiszoló, vagy vágó korongunkban is. Pontosan ezért fejlesztették ki a gyártók a fordulatszám szabályzás lehetőségét.

Egy nagyon hasznos „extra” funkció a flex esetében: a lágyindítás.

A lágyindítás azt jelenti, hogy egy elektronika automatikusan szabályozza a fordulatszámot az eszköz elindítása után. Ennek eredményeképpen a sarokcsiszolónk nem azonnal próbálja elérni a maximális fordulatszámot a bekapcsolást követően, hanem fokozatosan éri el azt. Ez különösen az otthoni barkács munkák során lehet hasznos, ahol a kismegszakító nem biztos, hogy elbírná a hírtelen teljesítménynövekedést, aminek következtében lekapcsolná az egész áramkört. Magyarul levágná az áramot.

Végezetül  a Profibarkács.hu kínálatában szereplő három sarokcsiszoló összehasonlító táblázatát találjátok meg. Igyekeztem egy alap típust, egy középső árkategóriás modellt és egy professzionális eszközt összevetni.

A bármilyen sarokcsiszolót használsz, legyen az akkus, elektromos vagy pneumatikus, használatakor ne felejts el munkavédelmi kesztyűt használni!