Vetőgép

Ezeket a gépek a 20. században találták fel és kezdték el használni, de a Kárpát-medence keleti részein csak jóval később jelentek meg ezek az eszközök. Lényeges az is hogy két féle képen is vethetünk, az egyik fajtát úgy hívják, hogy alul vetés melyet úgy végeztek, hogy az aratás utáni még be nem szántott földre szórtak majd ezután forgatták a földbe a magokat.

A másik, amit most is alkalmaznak a 19. század óta az úgy nevezett felül vetés, ami pont az ellentéte a korábbi vetés fajtának, hiszen itt előbb aratják, a földet majd a kész talajra szórják a magokat. P

ersze nem szabad megfeledkeznünk a következő lépésekhez szükséges eszközökről sem melyeket megtalálhat weboldalunkon is, ilyen például a kapálógép vagy a gyomok irtásához az elektromos gyomírtó.

 Vetőgép - a vetés menete

Először is fontos hogy felmérjük a talaj állapotát, és ezután megkezdhetjük annak megmunkálását vagy javítását. Meghatározza a vetés módját, hogy milyen rendszerrel műveli, és milyen tematikával dolgozunk a gazdaságban. Fontos, hogy vetéskor a talaj kialakított állapota ne romoljon, de ha sikerül rajta javítani, az még jobb eredmény. A vetés a szaporítóanyagnak a különböző módokon akár hagyományosan, akár kímélően, de sok más módszerrel is lehet előkészíteni és a talajba juttatni. A vetés előtt el kell egyenlíteni a felszínt, vetés után, vagy azzal egy időben pedig felszínalakítást, illetve tömörítés ajánlott végeznünk. A vetés módját a művelési rendszerhez célszerű igazítani, és lényeges elvárásnak számít, hogy a vetés módja ne rontsa a kialakított talajállapotát. figyelnünk kell még arra is, hogy kár nélkül vagy csekély kárral járjon a munkánk. Nedves talajon csak azoknak a vetési módoknak van kedvezőbb hatása, melyeknek a kenő és gyúró hatása csekély, s a vetés előtti beavatkozás, vagyis az elmunkálása sem rontott a talaj állapotán. A korszerű vetőgépek a mulcsos (levágott fű réteg, ami zöldtrágyaként funkcionál) talajba is pontosan vetnek. A gyomosság a tarlómaradványoknál nagyobb kockázatot jelenthet, ezért a gyommentesség minden vetésmódnál fontos feltétel.

Vetési módok

• Hagyományos vetés

A termőhely feltételeinek megfelelő mélységű és módú alapműveléssel, majd annak elmunkálásával, a biztonságos keléshez előkészített talajba vetjük többnyire sorosan a magokat. Száraz talajon az alapművelés és elmunkálás minősége, kihatással van és rontja a hagyományos vetés eredményét, mivel a kelés nem egyöntetű lesz, de száraz talajon az alapművelés többnyire javítja a vetésminőséget. A nedves talajon létrejövő állapothibák rontják a hagyományos vetés eredményét. Szántáskor és tárcsázáskor a művelőtalpban tömörödés alakulhat ki, mely vetéskor már nem javítható.

• Magágykészítés és vetés egy menetben

A talajkörülményeknek megfelelő alapműveléssel és elmunkálással előkészített talajon egy menetben történik a magágykészítés és a vetés. Ősszel, és tavasszal a kalászos gabonák és egyéb, sűrű vetésű növények vetésére gyakran alkalmazzák. A magágykészítő és vetőelem elkülönül, ha az előbbi a traktor elejére kerül, és a vetőgép az erőgép mögött jár, ez a takarékos és talajkímélő gazdálkodás egyik fontos vetési módja.

• Művelés és vetés egy menetben

Hántott vagy anélküli tarlón sekélyen hántott vagy bolygatástalan talajon a vetéshez előnyös talajállapotú körülmények létrehozása a teljes felületen vagy sávosan, ezután a talajfelszín cél szerint formázzuk. Hibátlan talajon csekély nedvességveszteség mellett elérhető a kiegyenlített vetés és kelés. Az alapgéppel kombinált vetési feladatot lát el, a magvak talajba juttatása és a vetősor tömörítése mellett oldalra tolja vagy átvágja a vetősorban maradt tarlómaradványokat. Ezt leginkább a másodvetésű zöldtrágyanövények és a repce vetésénél használják.

• Sávos vetés

A megművelt sávokba való vetés egy kifejlesztett eszközzel, majd a vetősor visszatömörítése.

• Direktvetés

Egy megmunkálatlan talajba, speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel való vetés.

• Bakhátba vetés

Lejtős területen, vetésre kialakított magasított sorba való vetés.

• Szórt vetés

A magvak egyenletes felszínre szórása kézzel vagy géppel, a vetés után pedig a magvak talajba munkálása és a felszín tömörítése.

• Bakhátas művelés és vetés

Állandó sor- és sorköz létrehozása lejtős területen, talajvédelmi és termesztési céllal, ahol a vetősor minimum 12–22 centiméterrel magasabb a sorközöknél. A sor és a sorközök szint béli eltérése által kialakított módszer. A modern bakhátas művelés a lejtős táblákra kitalált talajvédő módszerek egyike. A gyakorlatban a bakhátas, vagyis ágyásos felszín kialakítása gyakran alkalmazott termesztési módszer szántó földeken. Ezzel a műveléssel termeszthető például a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a levélzöldségek, bakhátas műveléssel termeszthető még a sárgarépa és egyéb gyökérzöldségfélék is. A burgonya egy speciális, primer és szekunder bakháttal művelt növény, itt ültetéskor alakítják ki a primert, és kelés előtt 2–4 nappal a szekunder bakhátat, emelet a második töltögetés egyben mechanikai gyomirtás, mely a talaj levegőztetését is segíti.

Ezekben a munkálatokban lehet nagy segítségünkre egy vetőgép, hiszen ezek a műveletek igencsak időigényesek és nem árt ott könnyíteni és felgyorsítani ahol lehet. És ha bármilyen kérdése lenne ezekről a gépekről munkatársaink állnak rendelkezésére a profibarkacs.hu-n.