A palántázás menete
Számtalan zöldségünk van, ami magról nevelhető, azonban jó, ha tudod, akad köztük nem egy, amit érdemes hajtatni, hogy sokkal erősebben és biztosabban induljon fejlődésnek – melynek következtében életerős növénnyé válik a nyár végére.
Nézzük meg az alapokat, mi a palántázás menete!
Mi is az a palántázás?
Palántázásnak azt a folyamatot nevezzük, amikor nem magvetésről indítjuk a zöldségeinket a végleges helyükön, hanem egy ültetőládában, nevelőközegben hajtatjuk azokat, míg legalább három -négy sziklevelük nem fejlődik ki.
Aki nagyüzemben ültet, az nagy valószínűséggel üvegházban, vagy fóliasátorban gondolkodik, azonban neked nem kell ilyen nagy beruházásokat tervezned, bőven elég, ha egy napsütötte ablakban vagy előtérben el tudod helyezni az ültetőládádat. Kisebb helyen például a mini Nature Melegházzal is lehet szép növényed.
Bár egyszerűbbnek tűnhet csak kiszórni a magokat a kertbe, egy előnevelt palánta sokkal erősebb és nagyobb eséllyel érik be időben, illetve az sem utolsó szempont, hogy sokkal inkább ellenáll a fagyoknak, mint magról vetett társa.
A palántázás menete, lépések
- ültető közegben megfelelő földbe elszórjuk a magokat
- a kikelő magoncokat tűzdeld
- amint elérik a három- négyleveles állapotot, kiültetheted a végleges helyükre
Mi az a tűzdelés a palántázás folyamatában?
Első lépésként jól öntözd meg a kikelő palántáidat, ezzel elősegíted, hogy könnyebben, sérülés és károkozás nélkül kiemelhesd azokat. Készítsd elő az új edényeket - jellemzően tejfölös pohárba szokták tenni, azonban már lehet kapni olyan környezetbarát ültető-papírdobozt, ami anyagából adódóan földbe helyezhető a növénnyel együtt – mivel lebomlik. Helyezd el benne a termőföldet, és gondolj a címkékre is, hiszen kevés bosszantóbb dolog van annál, mikor a hasonlónak tűnő növényeket sziklevél alapján sem tudod megkülönböztetni egymástól – még nagy rutin esetén sem. Tipp: nézd meg csíráztató tálca, propagátor választékunkat!
A poharakat címkézd fel, vagy jelöld meg valamilyen számodra érthető módon, majd a lelapogatott talajt permetezd be vízzel. Egy ceruzával, vagy egyéb eszközzel benyomott földbe helyezd bele a növénykéidet. Érdemes a tájékoztatón feltüntetett mélységeket figyelembe venni, ha még nem rendelkezel kellő ismerettel az egyes növények ültetését illetően.
Ahogy bekerül az új edénybe a magoncod, lapogasd körülötte el a földet, majd egy vizes permetezéssel be is fejezheted a folyamatot. Ezután már csak várnod kell arra, hogy erősödjön a növény a következő átültetéshez.
Tipp:
- Ha jól beöntözöd előtte a talajt, és a szikleveleknél csíped össze a növényeket, simán kicsúsznak a talajból sérülés nélkül és költözhetnek az új helyükre azonnal.
- Világos, huzatmentes helyre helyezd el őket! Napra kerülvén lekonyulnak, ezért érdemes megvárni, míg magukhoz térnek a tűzdelés után.
- A földréteg legalább 6 cm legyen
- Figyelj oda a megfelelő öntözésre, se túl sok, se túl kevés ne legyen, mindkettővel sokat ártasz a növényeidnek.
- Kiültetés előtt érdemes szoktatni a növényeket a kinti körülményekhez, nappalra érdemes pár nappal előtte kirakni, hogy szokták a kinti klímát.
- Éjjelre azonban a hűvös elől még érdemes lehet védett helyre tenni őket.
Mely zöldségeket javasolt palántázni?
A palántázás különösen javasolt paradicsom, paprika, fejeskáposzta, kelkáposzta, padlizsán, retek, karfiol, dinnye esetén, de gyors magról való kikelése ellenére is javasolt uborka, és tökféléknél is a palántázás mellett dönteni.
Ezeknek a növényeknek hosszabb a nevelési idejük, ezért fontos a palántázás esetükben, ugyanis ha magról, már a meleg földben szeretnénk nevelni őket, nyár végéig be sem érnének.
Az átültetéshez hasznos lehet számodra egy növényültető asztal, aminek segítségével sokkal könnyebben és praktikus módon tudod az ültetési folyamatokat végezni. A Nature Növényültető asztal például 6 rekeszes kialakítású.
A palánta kiültetés menete:
- a veteményes ágyás előkészítése a legfontosabb, az őszi trágyázástól kezdve a föld átforgatásáig sok dolgunk lesz, míg megfelelő szerkezetű és összetételű talajt kapunk
- ha sok rovart észlelünk a talajban, érdemes fertőtleníteni ültetés előtt
- gereblyével, vagy bármilyen szerszám végével húzzunk sorokat, árkokat
- jól öntözzük be ezeket
- ezután jöhetnek a növénykék, 40-60 cm távolságokat érdemes hagyni a megfelelő növekedéshez, ez növényfajától függ, de te is kikövetkeztetheted a végső méretből kalkulálva
- ahogy a növények a földbe kerülnek, húzd rájuk a földet és nyomkodd meg körülöttük azt
- érdemes tányért formálni körülöttük, így az öntözés során összegyűlt víz a növény tövében fog beszivárogni a talajba
- paradicsom, paprika és egyéb futónövényeinket érdemes karózni
- figyeljünk a megfelelő védelemre, a nagy forróságban növényeink nem csak kiszáradhatnak, hanem meg is éghetnek, ezt Raschel háló kifeszítésével elkerülheted
- az öntözést segítheted csepegtető rendszer telepítésével is
Palántázás menete - mi az a sűrű magvetés?
Kisebb szemű magok esetében sok magot szórunk el kis területen, majd kiegyeljük és áttűzdeljük 2-3 hetes korban a növénykéket. A ritka magvetés épp ellenkezőleg, cserepekben, ültető edényekben történik, ahol a végső kiültetésig egy helyen nevelkedik az apró magonc.
Ha mégis a kinti magvetés mellett döntünk, az egyelést – ritkítást érdemes elvégeznünk, akárcsak a dughagymák esetében, hogy a megmaradt növények nagyobbak és erősebbek lehessenek. Ebben az esetben is érdemes a megfelelő fényvédelmet és folyadékellátást figyelni, napjaink változó és szélsőséges időjárása kevésbé kedvez a kedvenc konyhanövényeink régi, hagyományos módon történő neveléséhez.
Tipp: Magaságyás építésével még jobban növelheted a kerted termelékenységét és esztétikáját.
A Profibarkács kínálatában számtalan terméket találsz, ami megkönnyíti számodra a palántázás folyamatát, nézz szét a kínálatunkban, hasonló tartalmakért pedig kövesd a blogunkat!
Ha ősszel is kertészkednél, olvasd el az Őszi kerti munkák című bejegyzésünket.
