Műtrágyázás kiskertben

Műtrágyázás kiskertben

Ha van egy kiskertünk ahol zöldségeket termelünk otthoni felhasználásra, gyakran merülhet fel a trágyázás kérdése, elsősorban tavasszal a mezőgazdasági munkák kezdetén és ősszel a munkálatok végeztével.

Mielőtt azonban rátérnénk a bejegyzés konkrét témájára, a műtrágyázásra, érdemes átvenni az alapokat és megvizsgálni, hogy mi is az a trágya, milyen fajtáji vannak és miért hasznos a trágyázás a termőtalajnak. Műtrágyázás ksikertben, minden fontos tudnivalóval!

Tipp: A műtrágyázás kiskertben egy szórókocsival, kézi szóróval könnyedén megoldható. 

Mi az a trágya, miért hasznos a talajnak?

A trágya a talaj termékenységét fenntartó, javító vagy visszaállító anyagok összefoglaló neve. A trágyákat alapvetően két nagy csoportba lehet felosztani: szerves- illetve szervetlen trágyákra.  A szerves trágyákon belül megkülönböztetünk állati, illetve a növényi eredetű trágyákat. Az állati eredetű trágyák különféle haszonállatok kihelyezés előtt többnyire kezelt, más anyagokkal kevert ürülékei. Növényi eredetű trágya lényegében a komposzt, amit manapság más sokunk állít elő a kert végében lévő komposztálóban. A szervetlen trágyák (amint ezt nevük is mutatja) gyakorlatilag nem tartalmaznak szerves anyagokat; a talajból hiányzó tápelemeket szervetlen vegyületekkel pótolják. Két csoportjuk van. Egyrészt ide tartoznak a természetes szervetlen trágyák. Ezek olyan kőzetek (pl. mészkő, márga) vagy ásványok (pl. apatit, foszforit), amelyek tápelemei a talajban a növények számára felvehető formába alakulnak.

Másrészt ide taroznak – és ezzel elérkeztünk a bejegyzés tárgyához – a műtrágyák. A műtrágyák olyan, mesterségesen elállított ásványi sók, amelyekből a tápelemek többnyire könnyen kioldódnak. Műtrágyákkal elsősorban a három makrotápelem: a nitrogén, a foszfor és a kálium utánpótlását biztosítják, de egyúttal a gyártás melléktermékeiként fontos mikrotápelemeket is bejuttatnak velük a talajba.

Mi az a műtrágya?

A műtrágyázást a hobbikert tulajdonosok körében körbeveszi egyfajta gyanakvás, nem utolsósorban az utóbbi évtizedekben divatossá vált biogazdálkodás hatására. Nagyon fontos ezért kiemelni, hogy a műtrágya nem természetidegen anyag. A műtrágyázással olyan anyagot juttatunk a talajba, ami ott volt korábban, csak csökkent vagy elfogyott. A műtrágya ugyanolyan tápanyagokat tartalmazhat, mint a talaj-, és szerves trágyák. Megfelelően alkalmazva pótolja a talaj hiányosságait, egyensúlytalanságait. Például csökkenti a túlzott savasságát, lúgosságát a talajnak. A megfelelően alkalmazott műtrágyázás védi a környezetet, hisz a növényeknek biztosít táptalajt, ezáltal növeli a növényzet oxigén termelését, ezáltal csökkenti az üvegházhatást.

Műtrágyázás kiskertben - miért éremes használni?

A műtrágya segíti a növények növekedését, virágzását, a terméskötődését és nagyon jó hatással van a növények általános egészségi állapotára. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás, ezért is fontos, hogy úgy vásároljunk, hogy tudjuk, mit akarunk trágyázni és miért, illetve pontosan milyen összetevőkre van szüksége a növényünknek

Milyen típusú műtrágyát érdemes használni a kertben?

A különböző növényi kultúrák egyes sajátos igényei és a kertünk egyéb tulajdonságai eltérő műtrágya típus felhasználását igényelhetik. A kijuttatott műtrágya típusa komoly hatással van a növény fejlődésére, így vásárlás előtt érdemes tanulmányozni az egyes termékek fő összetevőit, illetve azok arányát.

 A folyékony műtrágyákat jellemzően vízzel hígítva, és öntözőkannával kijuttatva használják a növény gyökérzónájánál. Hátrányuk, hogy a csapadék könnyen kimoshatja őket a talajból, ezért rendszeresen, általában kéthetente meg kell ismételni a használatukat, ugyanakkor általában már néhány héten belül látszik az alkalmazásuk eredménye. A vízben oldható műtrágyák általában finom kristályok formájában kaphatók, vízben oldhatók, és a növények gyökerénél ajánlott használni őket. Olyanok, mint a folyékony műtrágyák, gyorsan felszívódnak, viszont gyakran meg kell ismételni a használatukat. A szemcsés műtrágyák kijuttatása döntően kézzel vagy szórógéppel történik. Lassan A szemcsés műtrágyák lassan szívódnak fel a talajban, viszont hatásuk így tovább tart, ugyanakkor a tápanyagként történő hasznosulásukra is várni kell. Elég 3-4 hetente megismételni a kijuttatásukat, amelyet könnyedén, a talajba bekeverve is megtehetünk. A lombtrágyák hatóanyagai a leveleken keresztül szívódnak fel, így támogatva azok egészségét és növekedését. A kijuttatott műtrágya típusa komoly hatással van a növény fejlődésére, így vásárlás előtt érdemes tanulmányozni az egyes termékek fő összetevőit, illetve azok arányát. 

Mik a műtrágyák fő összetevői?

A műtrágyák fő összetevői a nitrogén, a foszfor és a kálium, jelöléskor gyakran használják az N-P-K rövidítést. A termékek csomagolásának a három betű mellett általában számokkal jelzik az egyes elemek arányát, logikusan az első szám jelzi a nitrogént, második a foszfort, harmadik pedig a káliumot. Ezek a jelölések óriási segítséget adhatnak a vásárláskor, hiszen a különböző összetevők aránya alapján tudhatjuk, melyiket, mikor érdemes használnunk. 

Fontos, hogy ezek az alap összetevők, a különböző növények egyrészt különböző arányban kérik az N-P-K-t, másrészt lehetnek egyéb fontos hatóanyagok is. Például a hortenzia ültetésekor át kell gondolni, hogy a kék színt a talaj savassága és a timsó adja. Tehát speciális timsavas műtrágyával, tápoldattal, vagy granulátummal kell kezelni a földet, ha ez nem adott természetes úton.

Műtrágyázás kiskertben - mivel és mikor trágyázzam a növényeimet

Az évelő növények általában az év egy meghatározott időszakában virágoznak, megfelelő virágképzésükhöz azonban elengedhetetlen a folyamatos metszés és műtrágyázás. Az évelőket általában tavasszal érdemes trágyázni, ilyenkor ébrednek ugyanis fel a nyugalmi állapotukból. Ezt követően ősszel ajánlott megismételni a trágyázást, hiszen így tudnak elegendő energiát elraktározni a pihenőidő előtt. Érdemes magas foszfortartalmű műtrágyákat használni az évelő növényeknél, így lesz ugyanis erősebb a virágzásuk. 

A cserjéket tavasszal és néha ősszel is érdemes trágyázni, fontos azonban, hogy kerüljük a késő őszi trágyázást, a nyugalmi állapotba kerülés előtt ugyanis nem ajánlott serkenteni a növények növekedését. Emellett csak elpazaroljuk az értékes műtrágyát, hiszen a növény ilyenkor nem is hasznosítja azt megfelelően. 

A zöldségeknek a termésképzés miatt rendszeresen műtrágyára van szükségük, ez lehet folyékony, de akár szemcsés is, attól függően, hogyan gyakran alkalmazzuk. Tavasszal ültetéskor alkalmazzunk inkább lassan felszívódó szemcsés műtrágyát, és körülbelül 3-4 hetente ismételjük meg az adagolását. Használhatunk folyékony műtrágyát is, de ne feledjük, hogy ebben az esetben gyakrabban kell kijuttatnunk azt a növényeknek. 

Az egynyári növényeknek fontos a megfelelő mennyiségű trágyázás, különösen azért mert csak egy szezont töltenek a kertünkben, így nem sokáig láthatjuk őket virágozni. Használjunk az egynyáriakhoz magas foszfortartalmú trágyát a vegetációs időszakban, de a kerti csap, illetve egyéb víztestek közelében figyeljünk arra, hogy ne kerüljön túl sok foszfor a talajba, ezért itt alkalmazzunk inkább 5-5-5 arányú műtrágyát. 

A víztartalom a talajban trágyázáskor

A műtrágyák érvényesüléséhez megfelelő víztartalom szükséges. Csapadék hiányában ezt öntözéssel kell pótolni kell, ellenkező esetben növényeink könnyen „kiéghetnek”.

Érdemes az esővizet gyűjteni, egy praktikus esővízgyűjtőben.

Mennyi műtrágyát juttassunk ki a talajba?

Végül irányadóul megadom a kiskertekben általában kijuttatható műtrágyahatóanyagok mennyiségét:

• Nitrogén: 10-20-(30) dkg/10m2
• Foszfor: 3-5-(6) dkg/10m2
• Kálium: 12-22-(34) dkg/10m2
• Magnézium: 2-5- (6) dkg/10m2

A zárójelben szereplő értékeket csak az erősen tápanyagigényes fajoknál (pl. káposztafélék, cikória, fejes saláta, zeller, sárgarépa, spárga) kötött talaj esetében alkalmazzuk. Kevésbé tápanyagigényes növényeket homoktalajon termesztve a legkisebb adagok is elegendőek.

A ténylegesen kiszórandó mennyiségeket a műtrágya hatóanyagtartalma alapján kell kiszámolni, pl. 60%-os kálisóból 40%-kal többet kell adni. Ha nem tudod hogyan érdemes használni az esővízgyűjtőt, olvasd el a Mire való az esővízgyűjtő című bejegyzésünket.