tavaszi-akcio

Paradicsom kártevői
Módosítva: 2024. február 17.
Létrehozva: 2023. július 24.

Paradicsom kártevői

A paradicsom az egyik legnépszerűbb kiskerti növényünk. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy ez a szívós és igénytelen kultúrnövény különösebb szakértelem nélkül is jó hatékonysággal termeszthető a hobbikertekben.

Tartalomjegyzék
  1. Paradicsom kártevői képekben
  2. A paradicsom melyik részét támadják meg egyes kártevők
  3. Hogyan védekezzük az egyes paradicsom kártevők ellen?
  4. Paradicsom permetezése házilag készített szerekkel
  5. Miért sárgul a paprika és a paradicsom levele?

Paradicsom kártevői képekben

A paradicsom az egyik legnépszerűbb kiskerti növényünk. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy ez a szívós és igénytelen kultúrnövény különösebb szakértelem nélkül is jó hatékonysággal termeszthető a hobbikertekben. Olyannyira igaz ez, hogy egy valamire való veteményes kert elképzelhetetlen nélküle. A paradicsom veteményes béli kiemelt helyének talán másik oka, hogy talán ennél a zöldségnél (avagy gyüümölcsnél) a legszembetűnőbb a minőségbeli különbség a kiskertben termelt és éretten leszedett, valamint a kiskereskedelemben megvásárolt társa között, mondanom sem kell, hogy az előbbi javára.

A paradicsomunkra azonban számos veszély leselkedik, többfajta irányból. Az ellenük történő védekezés hatékonyságának növelése érdekében megkülönböztetünk talajlakó, lombozat-, illetve bogyókárosító kártevőket. Lássuk mik a paradicsom kártevői képekben!

Tipp: Ha paradicsomot termesztesz, neked is szükséged lehet növényfuttató rácsra.

A paradicsom melyik részét támadják meg egyes kártevők

Talajlakó paradicsom kártevők fajtái 

  • cserebogár-lárva (pajor) / cserebogár
  • pattanóbogár-lárva (drótféreg)
  • lótücsök
  • gyökérgubacsképző fonálféreg

A paradicsom lombozatának károsítói

  • meztelencsigák
  • levéltetvek
  • burgonyabogár

Burgonyabogár

Bogyókárosítók:

  • gyapottok-bagolylepke
  • zöld vándorpoloska
  • színkabócák

Nézzük most meg közelebbről, hogy a fent említett kártevők honnan és hogyan támadnak és mi lehet a védekezésünk optimális módja.

Hogyan védekezzük az egyes paradicsom kártevők ellen?

Cserebogár-lárva (pajor) / cserebogár

A kártevő, a bogarak (Coleoptera) rendjébe azon belül is a cserebogarak (Melolonthoidae) családjába tartozik. A pajor  nem más, mint a cserebogár lárvája és pontosan ez az ami a paradicsomainkra a legnagyobb veszélyt jelenti, ugyanis a legkomolyabb károkozást a gyökerek elrágásával okozza. A legveszélyesebb fejlettségi állapota, a második stádiumban lévő pajor, mert ez a legfalánkabb.

Ha a talajban van már akkor gyakorlatilag lehetetlen ellene a védekezés. Talajfertőtlenítőt lehet alkalmazni, de ez kockázatos, mert telepítéssel együtt kell kijuttatni, és viszonylag magas a humán toxicitása is. Ezeken felül csak az 1 éves lárvákat pusztítja eredményesen. A legjobb védekezés módszer a rendszeres talajművelés.

cserebogár lárva

Pattanóbogár-lárva (drótféreg)

Ezek a kártevők leginkább a termesztett zöldségeinket fogják támadni. Az imágók nagysága 2-30 mm-ig terjed. (Az imágó a kifejlett ivarérett szárnyas rovar neve.) Testük felülete kemény. Szárnyfedőjük domború és gyakorlatilag mindig fedi a potrohot. 3 pár egyformán fejlett lábuk van. Csápjaik 3 csápízből állnak.

Az ellene való védekezés megegyezik a cserebogár elleni módszerrel.

Lótücsök

A lótücsök 3-5 centiméter hosszú. Barna teste zömök, hengeres alakú és finom szőrökkel borított, elülső lábpárja széles ásólábakká alakult. Háromszögletű fején rövid, fonálszerű csápok vannak. Az előhát nagy, tojásdad. A megkeményedett elülső szárnyai rövidek, a hátulsók megnyúltak, hegyesek. Az utóbbiakkal a rovar kitűnően tud repülni, erre azonban csak ritkán vállalkozik. Hosszú faroktoldaléka van. Mind a lárva, mind a kifejlett állat károsít, egyformán veszélyesek. Megítélése kétoldalú: kártevő, mert megrágja a kultúrnövények gyökereit, gyakran csak gyökerek közötti mozgásával sérti meg azok gyökérzetét. Ennek következtében értékes zöldségnövények (paradicsom, paprika) termésétől esik el a termesztő. Hasznos, mert a különböző talajlakó rovarok (pajorok, drótférgek, giliszták) lárváit fogyasztja.

Védekezés ellene nehéz. Figyelni kell a talajfelszíni nyomokat, túrásszerű felemelkedéseket, és az ujjnyi vastag lyukakat, azon keresztül bújnak ki és hagyják el kiterjedt földalatti járataikat. Termesztői bevált gyakorlat szerint a lyukakat vízzel feltöltve a járatban élő lótetű előbújik, akkor elfogható. Kiöntéshez szoktak javasolni olajat, mosogatószeres vizet stb., de azok a talajt elszennyezik, és a talaj élőközösségét (fauna) károsítják, így azok mellőzését javaslom.

Gyökérgubacsképző fonálféreg

Szabadszemmel de még fénymikroszkóppal is nehezen észrevehető átlátszó állatok. A hím és a nőstény egyed jól elkülöníthető. A nőstény zömök, citromra emlékeztető alakú 0,4-0,45 mm nagysággal, míg a hím fonálszerű 0,8-1,3 mm nagysággal. A fejivég jól elkülöníthető, és jól látszik rajta a szájszurony, amivel a kártételt okozza. Kártétele igen szembetűnő, ugyanis a szívogatás hatására gubacsok képződnek a növény gyökerén, ami megakadályozza a víz és tápanyag felvételt.

Ha nem figyelünk rá, akkor komoly gondot tud okozni. Azonban van lehetőség a védekezésre, és nem is kell sokszor növényvédőszerhez nyúlni. Egyik ilyen módszer, ha hajtató berendezésünk vagy fóliasátrunk van, akkor hagyni kell átfagyni a talajt, mert ez esetben az összes elpusztul. A magas hőre és a talajkiszáradására ugyanígy reagál az állat.

Meztelencsigák

A meztelencsigák olyan puhatestű állatok, melyeknek nincs vagy alig látható külső vázuk (csigaházuk) van. A csigák közé tartoznak. A csiga állhatatosan működik és megrágja a friss tavaszi hajtásokat, kárt okoz a nyári ágyásokban, megbújik az őszi levelek alatt. Ahányféle meztelencsiga, annyiféle ízlés. Egyesek a hajtásokat kedvelik, mások lyukasra rágják a leveleket, megint mások a föld alatti növényi részeket kedvelik.

Mivel a csigák éjjel aktívak, aki “éjjeli bagoly”, menjen ki éjjel a kertbe, és a zseblámpa fényénél gyűjtse össze őket. Sós vizet tartalmazó üvegben elpusztulnak. Az eredmény kiváló, ha ezt a peterakás időpontja előtt végezzük. Kihelyezhetünk csapdákat is, a levelek alá helyezett, földbe süllyesztett edényekbe sós vagy szappanos vizet tegyünk. Meg kell jegyezni, hogy az esti öntözés, csigák űzés szempontjából ellenjavallat. A hajnali öntözés sokszor akár 80%-kal is csökkentheti a csigajárást.

meztelencsiga

Levéltetvek

Rendszertanilag a szipókás rovarok rendjén belül a növénytetvek alrendjébe sorolhatók és a levéltetvek családjába. A paradicsomon több levéltetű faj tűnhet fel. A három legveszedelmesebb a Zöld őszibarack levéltetű, a fekete répa levéltetű és a sárga burgonya levéltetű. Közvetlen kártételük, az erek melletti szívogatás, nem annyira jelentős. A levél fonáki részén szívogatnak és mézharmatot bocsájtanak ki a levélre. A mézharmat a cukorban gazdag ürülékük. Ennek hatására a levél az veszít életképességéből, deformálódik, fonák felé kanalasodik, esetleg sárgul. A mézharmaton megtelepszik egy penészgomba, amit korompenésznek nevezünk. Azonban az a  tény, hogy a dohány- és a paradicsommozaik vírust hatékonyan tudják terjeszteni, már nagyon komoly kártevővé csoporttá teszi őket. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a levéltetvek elleni védekezésre.

Levéltetű

Védekezés: Elsősorban az intenzív hajtásnövekedés időszakában, ami április közepe vége és a nyárvégi időszakban lehet rajzásukra számítani. Az olajos, illetve káliszappanos lemosó permetezés szépen tudja gyéríteni őket. A vegetáció elején mikor nem nő még gyorsan a növény akkor kontakt növényvédőszereket érdemes használni, míg az intenzív hajtásnövekedés időszakában pedig szükségesek a felszívódó készítmények.

Gyapottok-bagolylepke

Rendszertanilag a lepkék rendjébe és a bagolylepkék családjába tartozik. Ahogy a vetési bagolylepke, úgy neki is rendkívül sok tápnövénye van, azonban ahonnan a nevét is kapta, az először gyapotról írták le a károsítását. A kártét mindig a növény generatív részein jelentkezik pl: virágon, termésen. A paradicsomon apró lyukakat rág a termésen, majd ezen keresztül a növény belsejébe húzódik. A berágási pont nála is nehezen észrevehető. A kártétel csak akkor észlelhető már, ha a termés kifejlődött.

Védekezés: A kulcs az időzítés. Szexferomoncsapdával a rajzásmenetük jól nyomon követhető. A védekezést nagyban megnehezíti, hogy a lárva az életének jelentős részét a növény belsejében tölti, ahova nem vagy legalábbis nagyon nehezen tudunk eljutni rovarölő szerekkel. A legbiztosabb védekezési lehetőség, ha feromoncsapdával megfigyeljük a rajzását, és a tojásrakás idejére időzítünk egy pirteroidos, vagy bármilyen szélesspektrumú idegmérges kezelést.

bagolylepke

Színkabócák és a zöld vándorpoloska

A szabadföldi paradicsom bogyókártevői közé tartoznak a színkabócák alrendjébe tartozó fajok, és a címeres poloskák családjába tartozó invazív zöld vándorpoloska. Ezek a fajok a szívogatásuk után maradt minőségi kártétellel csökkentik a paradicsombogyók értékét. Közülük a színkabócák okozzák a kisebb kártételt a paradicsom bogyóján: lineárisan vezetett, pontozott szívogatásnyomot hagynak a táplálkozásuk nyomán. A zöld vándorpoloska szívogatásának hatására kezdetben kisebb sárga, csillag alakú foltok jelennek meg, melyek az újabb és újabb szívogatások után a bogyó egész felületére kiterjedhetnek. A zöld, még éretlen bogyókon ugyanúgy megjelenhet a kártétel, mint az érett piros bogyókon. Táplálkozás közben a poloska mérgező nyálát bejuttatva az éretlen paradicsombogyóba meggátolja annak növekedését és érését, aminek hatására a paradicsom rossz íze miatt fogyasztásra alkalmatlanná válik.

Bár a poloska ellen az acetamiprid és a lambda-cihalotrin hatóanyagú szerek engedélyezettek, a védekezést ki kell egészíteni a kártevő rendszeres gyűjtésével. A permetezést a kifejlett zöld színű poloskák tömeges megjelenéséhez kell időzíteni, meg kell előzni azok peterakását. A petecsomók folyamatos gyűjtése is nagyon fontos, mielőtt szétmásznának a pici lárvák.

Burgonyabogár (krumplibogár)

A burgonybaogár lombkártevő, az egyik leghírhedtebb kártevő. Nem csak a burgonyát támadja, de szereti a paradicsomot, és a padlizsánt is. sajnos nehezen lehet ellenük védekezni, és bár létezik hatékony, boltban megvásárolható permetszer, de hamar megszokják, ezért érdemes váltogatni. 

Paradicsom permetezése házilag készített szerekkel

Házi permetszerek

A paradicsom permetezése a megfelelő permetezővel fillérekből is megoldható, ha házilag kutyulunk szereket. Védekezzünk ezekkel a paradicsom kártevői ellen!

Tea, erjesztett növényi lé, szódabikarbóna, élesztő, sőt, még tej is használható. 

Teának a mezei zsúrlófű a legalkalmasabb. Főzz belőle erős teát, majd h akihűlt, permetezd be vele a paradicsomaidat.

Növényi léhez csalánlevelet, vagy bármilyen zöld növényt beáztatunk 2-3 hétre, majd 1:10 vagy 1:20 arányban hígitva juttatjuk a talajba, vagy a levelekre.

Bár kevesen hallottak róla, egyre elterjedtebb, hogy tej és víz 1:9 arányú keverékével pernetezik a leveleket. Ez nem csak táplálja a növényeket, de kiváló gombaellenes hatása is van. 

A szódabikarbóna minden háztartásban megtallálható, és kiváló permetszer is. De vigyázni kell vele, mert savasíthatja a talajt, ami a paradicsomnak nem tesz jót. 1 liter vízben 1 teáskanálnyi szódabikarbónát oldjunk fel, azzal permetezzünk. A permetezéshez válassz megfelelő kézi permetezőt!

Miért sárgul a paprika és a paradicsom levele?

 A paradicsom levelének a megsárgulását nem kártevő okozza ugyan, de gyakori jelenség, és fontos vele foglalkozni. Ez egyértelműen tápanyaghiányra vezethető vissza. ha az idősebb, alsó levelek sárgulnak, akkor az makorelem (nitrogén, foszfor, kálium) hiányra vezethető vissza. a fiatal levelek, és hajtások sárgulása azért történhet meg, mert a mikroelemek (pl. vas, bór, mangán, cink)  nem tudnak beépülni, lokalizálódni a növény leveleibe. A sárgulás lehet világossárga (pl. nitrogén vagy kálium hiánya okozhatja), lehet élénksárga vagy narancssárga (ez magnéziumhiányra utal) lehet sárgásbarna-barna (pl. foszforhiány). Maga a hiány mértéke is befolyásolja a sárgulást, azaz a szín tónusát. a szerves műtrágya és/vagy lombtrágya használata megoldhatja ezt a problémát. Vigyázzunk arra, hogy ne locsoljuk túl a növényeket, mert az csökkenti a nitrogénszintet.

 

Kapcsolódó ötletek