Paprika palánta ültetése

Paprika származása

Története igazán lenyűgöző és az ősi civilizációig nyúlik vissza. Őshazája Közép- és Dél-Amerika szubtrópusi területei. Az inkák és az aztékok már évezredekkel ezelőtt is termesztették jótékony hatásai miatt. Nem csak ételként, hanem fűszerként és gyógynövényként is hasznosították. Az első magok Kolumbusz felfedező útjai során kerültek Európába és gyorsan el is terjedtek, először Portugáliában és Spanyolországban, később az egész öreg kontinensen. Magyarországra vélhetőleg a török hódoltság alatt került be és gyorsan a magyar konyha egyik alappillére is lett. A 19. században nemzeti szimbólummá vált és azóta is a magyar ételek egyik legfontosabb alapanyaga. Termesztése Szeged és Kalocsa környékén jelentős.

Paprika fajtái

Számos fajtájával találkozhatunk, amelyek mind ízben, mind színben és méretben eltérőek lehetnek. Jól alkalmazkodnak az éghajlati viszonyokhoz és a talajhoz, így kertekben és üvegházakban is sikerrel nevelhetőek.

Íme néhány paprika fajta, ami nálunk is megterem:

• Fűszerpaprika: Egyik legnépszerűbb paprika fajta Magyarországon. Főleg Kalocsa és Szeged környékén termesztik. Intenzív piros színe és gazdag aromája miatt közkedvelt és világhírű.
• Édes paprika:
  • Fehér TV paprika: Hagyományos magyar fajta, vékony héjú, ropogós édes. Főként frissen fogyasztják
  • Kápia paprika: Vastag húsú, édes ízű, általában piros vagy zöld színű. Frissen fogyasztva vagy sütve is ízletes
• Csípős paprika:
  • Erős paprika: Különböző méretű és formájú lehet, népszerű a magyar ételek készítésénél
  • Cseresznyepaprika: Kicsi, csípős, főleg savanyúságként alkalmazzák
  • Chili paprika
• Speciális fajta, például az almapaprika. Találkozhatunk vele édes és csípős formában is. Előszeretettel készítenek belőle savanyúságot
• Hibrid, például a Kaliforniai, ami nagy, édes és húsos, jól alkalmazkodik a magyarországi klímához

Paprika palánta igényei

Az éghajlati és időjárási viszonyok figyelembevételével sikeresen nevelhetjük magunk is akár kertben, akár az erkélyünkön. Nézzük milyen szempontokat érdemes figyelembe venni mielőtt nekilátnánk.

Mivel a paprika alapvetően meleg kedvelő növény fontos számára az optimális hőmérséklet kialakítása. Ez napközben 24-30 fokot jelent, az éjszakai hőmérséklet pedig ne essen 15 fok alá. Fagyra érzékeny, ezért általában május közepétől érdemes kiültetni a palántákat. Az értékek ellenőrzéséhez érdemes kültéri hőmérőt, esőszintmérőt beszererzned.

Fényigényes, így olyan napos helyre ültessük, ahol napi 6-8 órát sütkérezhet a közvetlen napfényben. Ha fóliasátorban vagy üvegházban termesztjük, akkor is ügyeljünk rá, hogy kellő napfényhez jusson. Vízigényes, főleg a virágzás és termésképződés idején.

Az egyenletes talajnedvesség biztosítása érdekében rendszeresen öntözzük, de kerüljük a túlöntözést, mert az gyökérrothadáshoz vezethet. Talajtakarással biztosíthatjuk a talaj nedvességtartalmának megőrzését és a gyomosodást is gátolhatjuk.

A túl savas vagy túl lúgos talaj nem kedvez a növekedésnek, ideális pH érték 6,0-6,8 között van számára, amelyet könyedén ellenőrizhetsz talaj pH mérővel.A laza tápanyagban gazdag talajban érzi jól magát. Gyenge szárú növény, ezért a széltől óvhatjuk támrendszer kialakításával.

Paprika palánta ültetése lépésről-lépésre

Első lépésben határozzuk meg, hogy mi szeretnénk palántát nevelni vagy a megvásárolt kis növényt tervezzük elültetni, hiszen a két esetben kicsit eltérő a folyamat.

A kertünk adottságait figyelembevéve válasszuk ki milyen fajta paprikát szeretnénk ültetni.

Készüljünk elő a magvetéshez. Beltéri nevelés esetén 8-10 héttel az utolsó fagyok előtt (február vége - március eleje) ültessük el a magokat. Ez történhet kisebb cserepekbe, csíráztató tálcába vagy tejfölös dobozokba is. Válasszunk jó vízáteresztőképességű földet az ültetéshez. A magokat helyezzük a földre, majd kb 0,5 cm réteggel fedjük le, a föld legyen nedves, de ne túl vizes.

A páratartalom és meleg megőrzésére lefedhetjük műanyag fedéllel vagy fóliával. A csírázás elősegítése érdekében tartsuk meleg helyen, nagyjából 25 fok környékén. Csírázást követően helyezzük olyan helyre, ahol a nap nagyrészében napfény éri. Amint a palánták növekedésnek indultak távolítsuk el a fedelet, hogy megelőzzük a túlzott nedvességet és a gombás fertőzéseket.

Figyeljünk arra, hogy a talaj mindig nedves legyen, de legyen rajta pangó víz, különben rothadásnak indul. Ha 2-3 levélke megjelenik a száron elkezdhetjük hígított műtrágyával táplálni.

A palántákat fokozatosan szoktassuk a kinti körülményekhez. Először csak néhány órára helyezzük ki, fokozatosan növelve a kint töltött időt. Ha földlabdáját szépen behálózza a gyökérzet és esetleg már virágzik is, kiültethető állapotba került. A fagyveszély elmúltával kiültethetjük a növényeinket.

A kiültetés előtt készítsük elő számára a megfelelő közeget. Lazítsuk a talajt és dúsítsuk komposzttal vagy szerves trágyával. Fontos, hogy olyan helyre ne ültessük, ahol előző évben paprika, paradicsom vagy burgonya volt. Ássunk egy kis gödröt, ha nem elég nedves akkor locsoljuk meg, ezzel támogatva a gyors gyökeresedést. A palánták közt kb 40-50 cm legyen a távolság, hogy később ne nyomják el egymást és olyan mélyre helyezzük őket, ahogy a tálcában is voltak. Rendszeresen öntözzük, főleg a száraz időszakokban. Mulcsozással elkerülhető az ültető közeg kiszáradása.

Ha szabad földbe szeretnénk ültetni mindenképpen várjuk meg a májusi fagyok elmúltát. Magaságyás vagy balkoni ültetés esetén hamarabb is megkezdhető, hiszen a talajmenti fagyok kevésbé veszélyeztetik.

Erkélyre való ültetésnél figyeljünk arra, hogy megfelelő mélységű edénybe (pl. dézsa) kerüljenek a palánták és tápanyagban gazdag földet használjunk. A tápanyag pótlása főleg folyadék formájában történhet, amihez különböző bio tápoldatokat szerezhetünk be.

Ha kis helyet kell kihasználnunk célszerű ültetési tervet is készíteni még a palántázás megkezdése előtt.

Mivel ültesd együtt a paprika palántát?

Mint minden növénynél itt is célszerű figyelembe venni milyen más növényekkel ültethető együtt, mert míg az egyik segíti a másik gátolja a megfelelő növekedést.

Tápanyag igényessége miatt kerüljük az olyan zöldségféléket, amik szintén tápanyaigényesek (ilyen például a paradicsom, padlizsán, burgonya, káposztafélék, uborka). Az édeskömény pedig a kibocsátott vegyületeivel nem kedvez neki. A fűszernövények viszont, mint a bazsalikom vagy a petrezselyem illatukkal elriasztják a különféle kártevőket, ugyanilyen célból körbevehetjük hagymával is a veteményesünket. A saláta és a spenót gyors növekedése következtében árnyékolja a talajt a tövek közt.

Még a kedvező társak esetén is fontos, hogy megfelelő távolságot tartsunk, hogy minden növény elegendő napfényt, vizet és tápanyagot kapjon. Olyan növényekkel ültessük együtt a paprikát, amelyek természetes módon távol tartják a kártevőket és csökkentik a betegségek kialakulásának esélyét.

A Profibarkács teljes kerti szerszám kínálatát itt találod >>