Aljzatkiegyenlítő használata

Miért fontos az aljzatkiegyenlítés?

Az otthonunkban is megtalálható padlóburkolat nem csak abból áll, amit a felszínen látunk, három rétegből tevődik össze ugyanis általában: a felületi padlóburkolatból (például laminált deszkák, keményfa deszkák vagy szőnyeg); az aljzat, amely közvetlenül a felületi padlóburkolat alatt helyezkedik el; és a szerkezeti aljzat, amelyet rögtön a padlógerendák fölé fektetnek.

Az aljzat egy olyan szerkezeti elem, amely elengedhetetlen az otthoni padlóburkolat felépítésének szilárdságához, stabilitásához és tartós használatához. Ha ez egyenetlen (mélyedésekkel, barázdákkal vagy hullámokkal), akkor ez a szabálytalanság kiterjedhet a felszíni burkolatra, amely az egész padló beépítésének sikertelenségéhez is vezethet.

Az aljzatkiegyenlítés ezentúl képes javítani a hő-és hangszigetelést is. A plusz szigetelés segít tompítani a házban hallható léptek zaját, növelve ezzel az épület komfortszintjét. Ezen felül pedig természetesen az egyenletes padlóburkolat esztétikailag is sokkal megnyerőbb és professzionálisabb megjelenést kölcsönöz akármilyen helyiségnek.

Milyen területeken lehetséges az aljazkiegyenlítés?

1. Kültéri aljzatkiegyenlítő

A nevéből is adódóan ezt a megoldást akkor kell használni, ha az időjárási viszontagságoknak is kitett, kültéri helyeken, mint például udvarokon, járdákon vagy erkélyeken van szükségünk aljzatkiegyenlítésre. Mindig ellenőrizzük, hogy ekkor olyan terméket használunk, amely fagyálló, különben az évszakok váltakozása könnyen előidézheti a burkolat szétrepedését. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, semmiképpen se használjunk beltérre fejlesztett anyagot, hiszen csak tönkretenné a padlónk alapját. Kültéren sokszor a beton állapotának javításakor merül fel az aljzatkiegyenlítés, melyet egy korábbi Kültéri betonjavítás blogposztunkban részletesen leírtunk.

2. Beltéri aljzatkiegyenlítő

Ezeket a termékeket például szobákba, nappalikba, fűtött helyiségekbe, de mindenképpen beltéri, fedett területeken lehet használni. Természetesen többféle típus létezik ezekből is, használható nedvszívó aljzatokhoz, mint a cement vagy a betonpadló, illetve nem nedvszívó aljzatokhoz, mint a kő és a kerámia. Ezen kívül azt is fontos megfigyelni, hogy fűtött vagy fűtetlen padlóhoz van-e rá szükségünk, a két típus ugyanis előfordulhat, hogy más anyaghasználatot igényel majd.

Tipp: A padlófűtés lerakásával kapcsolatban egy másik cikkünkben foglalkozunk.

3. Önterülő aljzatkiegyenlítő

Ennek a fajtának az egyik legnagyobb előnye, hogy lehet kültéri és beltéri is. Habár becsapós lehet a neve, itt is meg kell dolgoznunk azért, hogy szép eredményt kapjunk, nem csak annyi a feladatunk vele, hogy kiöntjük. A működése alapvetően arra irányul, hogy még inkább megkönnyítse az aljzat kiegyenlítését, tekintettel arra, hogy meglehetősen híg, ezért könnyebben képezhetünk vele sima és vízszintes felületeket, azáltal, hogy az anyag a legapróbb résekbe is befolyik. Persze ez akár meg is nehezítheti a dolgunkat, úgyhogy mindig ügyeljünk rá, nehogy túlságosan elfolyjon az anyag.

Az aljzatkiegyenlítéshez szükséges eszközök és anyagok

• Alapozó: Ez azért szükséges, hogy elősegítse az anyag tapadását.
• Aljzatkiegyenlítő anyag: Ez a konkrét, általunk választott feladathoz megfelelő kiegyenlítő anyag.
• Keverőgép vagy fúrógép keverőszárral: Annak érdekében, hogy homogén állapotú legyen az anyagunk, szükségünk lehet egy keverőgépre vagy fúrógépre, a lényeg csupán az, hogy mindenképp szerelhető legyen rá keverőszár a leghatékonyabb munka eléréséhez.
• Simító vagy lehúzó: Az anyag egyenletes elterítéséhez szükségünk lesz egy kartecsni, simító eszközre is.
• Tüskés henger: A tüskés henger a felkent anyag légmentesítése során lesz majd hasznos.
• Védőfelszerelés: Habár nem egy veszélyes munka, alapvetően nem árthat, ha felkészülünk, és van a közelünkben kesztyű, maszk vagy védőszemüveg.

Az aljzatkiegyenlítés lépései

1. Felkészülés és tisztítás

• Mindenekelőtt távolítsuk el a régi burkolatot, valamint a port és a szennyeződéseket.
• Ellenőrizzük az aljzat állapotát, és amennyiben szükséges végezzük el az esetleges javításokat.
• Ha mindennel készen vagyunk, alaposan porszívózzunk fel, mert az anyag csak száraz és pormentes felületen képes tökéletesen megtapadni.

2. Alapozás

• Hogy biztosítsuk az aljzatkiegyenlítő tapadását, elsőként a kiválasztott alapozót kell felvinnünk.
• Ehhez a legegyszerűbb egy ecset vagy egy henger használata.

3. Az aljzatkiegyenlítő anyag keverése

• Az aljzatkiegyenlítők keverési arányai jelentősen eltérhetnek attól függően, hogy milyen alapú a konkrét termék, ezért mindig fontos, hogy a használati utasításban szereplő arányban keverjük össze azt vízzel.
  • Példa: Míg a cementalapú termékek keverési aránya tipikusan 3,5-4,5 liter víz/25 kg anyag, addig a gipszalapúaké 4,5-5 liter víz/20 kg anyag, az önterülőké pedig már 5-5,5 liter víz/25 kg anyag, de még ez is nagyban változhat a különböző gyártóktól.

4. Aljzatkiegyenlítő anyag felvitele

• Ha a gyártó is úgy javasolja, érdemes az anyagot használat előtt pár percig pihenni hagyni a keverés után.
• Amennyiben megfelelő állagú az anyag, akkor nem lesz nagy gond a kiterítésével, viszont egyszerre mindig csak annyit öntsünk ki a padlóra, amit el is tudunk osztani megfelelően egy simító segítségével.
• Hogy biztosan egyenletes legyen az alapunk, fontos megszabadulni a légbuborékoktól is, amihez egy tüskés henger használata a legjobb megoldás.

6. Száradás és utókezelés

• Persze ez is nagyban függ a választott termék típusától, de általában elmondható, hogy a száradási idő pár órától egészen 24-48 óráig terjedhet.
• Addig amíg a felület teljesen meg nem szilárdul, mindenképp kerüljük annak terhelését.
• Száradás után, ha szükséges, javítsuk ki az esetleges egyenletlenségeket vagy repedéseket további rétegek felvitelével.

A különböző típusú aljzatkiegyenlítők és jellemzőik

A piacon számos különböző aljzatkiegyenlítő típus található meg, melyek az alkalmazás módján túl a kötési időben, a teherbírásukban, illetve a felhasználási területeikben térnek el egymástól.
A cementalapú aljzatkiegyenlítők például kültéren és beltéren is alkalmazhatóak, nagy a teherbírásuk és jól bírják a nedvességet, azonban lassabban kötnek meg sokszor, mint társaik. A gipszalapúak ezzel szemben már sokkal gyorsabban tudnak kötni, viszont általában inkább csak beltéri alkalmazásra jók, mindenképpen egy száraz helyiségben.

Kaphatóak továbbá gyorsan kötő aljzatkiegyenlítők is, amelyek igen rövid kötési időt és magas szilárdságot ígérnek. Ez főképp akkor lehet jó megoldás, ha elengedhetetlen számunkra, hogy minél gyorsabban befejezzünk egy projektet, mint mondjuk egy lakás vagy szoba felújítását.
Vásárlás előtt tehát az a legfontosabb, hogy alaposan gondoljuk végig milyen céloknak kell, hogy elsősorban megfeleljen az anyagunk, hiszen ennek függvényében lehet csak kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy pontosan mi is lenne a legjobb döntés, akkor érdemes szétnézni az interneten talált vélemények között, vagy kikérni egy gyakorlott szakértő véleményét is.

A Profibarkács egyéb építőipari szerszámait (pl. betonlehúzó, érdeítő henger, térkövező szerszám) itt találod >>