otthonfelujitas-2024

Tégla fajták
Módosítva: 2024. március 28.
Létrehozva: 2023. június 30.

Tégla fajták

Milyen téglát válassz? A választott építőanyag meghatározóan lesz befolyással az elkészült épület szinte minden műszaki jellemzőjére, ráadásul választásunkat később már nem módosíthatjuk, tehát ez a döntés egy életre szól.

Tartalomjegyzék
  1. Tégla fajták
  2. Mi az a tégla?
  3. Hagyományos falazó anyagok - tégla fajták
  4. Mi az az okostégla?

Tégla fajták

Építkezéskor, vagy felújításkor az egyik első és talán a legfontosabb kérdés amivel szembesülnünk kell, hogy milyen építőanyagot használjunk. Döntésünk kiemelkedő jelentőségű, hiszen a választott építőanyag meghatározóan lesz befolyással az elkészült épület szinte minden műszaki jellemzőjére, ráadásul választásunkat később már nem módosíthatjuk, tehát ez a döntés egy életre szól.

Tipp: kőművesként dolgozol? Nézz szét kőműves kanalaink között. 

Mi az a tégla?

A tégla egy építőanyag, amely egyidős a civilizációnkkal, a legrégebbi tégla épületek közel 12000 évesek. Ennek az invenciónak a jelentőségét nem lehet eléggé túlbecsülni – csak a kerék fogható hozzá – hiszen a mai napig nem találtunk jobb megoldást az építkezéseinknél, amellett persze, hogy anyagában a mai építőanyagok már kicsit sem emlékeztetnek a korai elődökre. A tégla egyfajta építő kő, pontos geometriai formákkal és szabványosított méretekkel. Egy ilyen elem nagyon kényelmes: a kövek közötti varratok minimálisak, a telepítés egyszerű.

A tégla a kerámiák, azon belül is az égetett agyag építőanyagok közé tartozik. Az agyag vízzel összegyúrva jól formázhatóvá válik, a formázott termék az alakját szárítás után is megtartja, majd égetés következtében kemény, időtálló anyag lesz belőle. A tégla egyedülálló anyagszerkezetének, sokoldalú felhasználhatóságának, hosszú élettartamának, és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően kiválóan megfelel korunk változó igényeinek, a folyamatosan növekvő elvárásoknak. Tökéletesen alkalmasak innovatív, jövőbe mutató épületek megépítésére, modern, letisztult formák megalkotására.

Téglafal

A téglák alapanyaga és gyártástechnológiá­ja meghatározza a mecha­nikai és egyéb tulajdonságaikat. Ennek alapján a téglák három cso­portba rendszerezhetők: vannak porózus falazó téglák, - ezek lesznek a falszerkezetek meghatározó építő­anyagai; és léteznek burkolótéglák és klinkertéglák, amelyeket elsősorban homlokzatok, és terek bur­kolására használnak.

A tégla szót – megfelelő előtaggal kiegészítve – nem égetett agyag elemekre is használják (pl. vályogtégla, üvegtégla).

A tégla típusának megválasztásakor kulcskérdés, hogy főfalat, válaszfalat vagy csak egy térelválasztó kis falat akarunk építeni, illetve hogy milyen hangszigetelő-, hőszigetelőhatást szeretnénk vele elérni. Ma már számos modern termék közül választhatunk, amelyek paraméterei segítik a döntést.

A méret és anyag mellett teherbírás szempontjából számít a nyomószilárdság, továbbá fontos szempont az úgynevezett hőtároló tömeg, a hő- és hangszigetelési képesség, illetve a nedvességtartalom.

Általában minél nehezebb egy falazóanyag, vagyis minél nagyobb a hőtároló tömege, annál jobb a hangszigetelő képessége is. Ennek a hőtároló tömegnek a hőmérsékletingadozások csillapításában is nagy szerepe van.

A legtöbb család a falazóanyag választásánál, elsőszámú szempontként az árat veszi figyelembe. A legnépszerűbb építési mód a vastag fal + hőszigetelés, pedig ha a végösszeget nézzük, egy okos téglából épített ház sem sokkal költségesebb. Kétféle faltípus közül választhatunk, egyrétegű (monolit) vagy kétrétegű. Az egyrétegű falazatnál a tégla felelős a tartó funkcióért és a hőszigetelésért. Kétrétegű fal esetén a hőszigetelést utólag kell megoldani. Ebben az esetben számolni kell vele, hogy a dryvit rendszerek élettartama rövidebb, mint egy eleve szigetelt okostégláé.

A ház építéséhez szükséges téglák nagyon különbözőek. Mindegyik lehetőségnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Egyes anyagokat azonban az épület egyes elemeinek - például kályha vagy homlokzat - elrendezésére szánnak, másokat teherhordó vagy belső falak építésére használnak.

Most röviden tekintsük át, hogy milyen falazó anyagokkal találkozhatunk, ha építkezésre, vagy ingatlan felújításra adjuk a fejünket.

Hagyományos falazó anyagok - tégla fajták

A klinker tégla különböző színű, és tónusú agyagból, magas hőmérsékleten égetett agyag, építőanyag fajta. A magas hő miatt rendkívül kemény, víznek és fagynak valamint UV sugárzásnak ellenálló és sokoldalúan alkalmazható. Jellemzően burkoló elemként, vagy a falszerkezet hőszigetelésének védelmére használják. Egyes típusait kifejezetten homlokzat, vagy előtétfalazat burkolásra készítik. A klinker előtétfal általában a teherhordó szerkezetek elkészülte után készül. Mivel önmagában nem állékony, ezért minden esetben a falazathoz kell kapcsolni. Kaphatóak kifejezetten erre a célra készített konzolok.

A kerámia téglák modern és széles körben használt falazó elemek. Jellemzően lyukacsos szerkezetűek és nagy hőtárolási képességgel rendelkeznek. Megfelelő beépítés esetén kiválóak tartószerkezetként és térelválasztóként is. Mivel természetes alapanyagokból készülnek, a páraáteresztő képességük is kifejezetten jó, és a tűzvédelmi szempontoknak is megfelelnek.

A szeletelt téglát kizárólag burkolásra használják, mivel ahogy a neve is mutatja a tégla “szeletekre” van vágva. Általában az egész téglát hosszában vágják fel, amit padló valamint kültéri burkolásra, valamint egyéb lakásdekorációs célokra használhatunk fel. A mediterrán épületek és belső terek nélkülözhetetlen eleme. Érdemes tudni, hogy lényegesen olcsóbb ilyen módon burkolni, mint ha egész kisméretű téglákat használnánk, látványra viszont ugyanazt a hatást adja, mintha egész darabokból dolgoztunk volna.

Az Ytong, más néven pórusbeton, kiváló hőszigetelő tulajdonságú falazó anyag. Könnyen és gyorsan megmunkálható, belső válaszfalak építéséhez a legegyszerűbb “tégla” fajta. Hőtároló képességét a pórusokba zárt levegő garantálja. Tiszta ásványi anyagokból készül, így nincs káros hatása a környezetre, valamint teljesen tűzálló és a téglafalhoz képest lényegesen jobb hangszigetelő.
Nem a leggyakoribb, de YTONG-ból teherhordó falat is építhetünk, gyakorlatilag egy komplett házat felhúzhatunk ebből az anyagból. Persze külső falaknál nem a hagyományos válaszfalhoz használatos YTONG classic-ra kell gondolnunk, elérhetőek kifejezetten főfalakhoz alkalmazandó fajták is. Rendkívül tartós, mivel nem képes jelentős víz felvételére.

ytong tégla

A bontott tégla. Ha felújítunk, általában a belső tereket is megváltoztatjuk. Ilyenkor, ha megfelelően távolítjuk el a szükségtelen válaszfalakat, akkor nagy mennyiségű újrafelhasználható kistéglát kapunk. A leggyakoribb felhasználási mód, a szükségtelen nyílások befalazása, de egyéb területeken is nagyszerűen alkalmazható. Ha sok, jó állapotú téglánk maradt akár egy komplett belső válaszfalat is felépíthetünk belőle, az anyag költség így gyakorlatilag 0.
Kültéren is ezer féle felhasználási módja van, alkalmazhatjuk térkőként, kerítés lábazat burkolásra, kültéri bográcsozó, vagy szalonnasütő építésére is.

A gázbeton tégla, Ismertebb nevén szilikát, régen rendkívül kedvelt építőanyag volt, mivel olcsó, könnyű vele dolgozni, jó hőszigetelő és egyszerűen megmunkálható. Jellemzően, már nem használják ezt a fajta anyagot, azonban régi ház vásárlásnál érdemes megfontolni hogy milyen negatívumai vannak. A legnagyobb hátránya a többi falazó anyaggal szemben, hogy nagy térfogat növekedésre képes, ezáltal könnyen nedvesedhet és penészedhet a fal. Egészség károsító hatásáról megoszlanak a vélemények, egyes kutatások szerint mérgező, más szakértők szerint a megfelelően beépített gázbeton nem jelent kockázatot, egyedül az erőművi salakot tartalmazó gázbeton jelenthet kockázatot, de jellemzően ezek a rendszerváltás előtt épült házakra voltak jellemzőek, és még ha tartalmaztak is káros anyagokat, ezek valószínűleg az évek alatt már eltávoztak a falakból.
Tehát nem kell megijedni, és lebontani az egész házat, ha biztosak szeretnénk lenni, kérhetünk erre vonatkozó átvizsgálást.
A mai modern gázbetont már pórusbetonnak hívják, és jóval biztonságosabb mint elődje.
Fő alkotóeleme a kvarchomok, így teljesen környezetbarátnak tekinthető.

Mi az az okostégla?

Joggal teheted fel a kérdést, mitől lehet okos egy tégla? A normál tégla, az csak tégla semmi más. Az okostégla ezzel szemben lényegében egy kész rendszer: Tégla + szigetelés. Ez önmagában egy óriási előny, hiszen a hagyományos téglára meg a falazás után fog felkerülni. Ott még hiba csúszhat a szigetelésbe. Ha rosszul kivitelezik a szigetelést, a hungarocell táblák illesztései látszani fognak a majdani színvakolaton. nem is beszélve arról, hogy az utólagos szigetelési munkálatoknak is jelentős költsége van. Az okost téglákkal való építkezés jelentős többletköltséggel jár de, ha egy kicsit utána számolunk már nem olyan egyértelmű a helyzet, mert más közép távon is jelentős megtérüléssel számolhatunk. Az okos téglák hőszigetelő képessége 40-60%-al jobb a hagyományos nút-féderes téglákhoz képest.
Fontos tudni, hogy télen a fűtési energia 30%-a a falakon keresztül veszik el, és a ház hőszigetelő képességét 50%-ban a tégla adja.

okostégla

Tipp: Mint minden szakma, a kőműves és a burkoló szakma is megköveteli magának a pontos és precíz munkavégzést. Egy építkezés során, nagyon sokszor van példa a különböző anyagból készült elemek vágására. Ha nem szeretnénk egy egész téglát felhasználni, csak annak egy hányadát, el kell azon gondolkozni, mivel és hogyan érhetjük el, hogy olyan méretű rész kerüljön levágásra, ami számunkra szükséges. Vehetjük példának a burkolatok lerakásánál a csempéket és a kifejezetten nagy szilárdságú elemeket, a márványt és társait, amiket első ránézésre lehetetlennek tűnik darabokra osztani. A probléma megoldásában egy téglavágó, vagy más néven kővágó gép fog Önnek segítségére lenni.

Kapcsolódó ötletek