Tégla vagy könnyűszerkezetes házat építsek

Tégla, vagy könnyűszerkezetes házat építsek?

Az utóbbi évek építőipari anyag és munkadíjköltségeinek az ismeretében a legtöbbünk rögtön rávágja, hogy semmilyet. Tételezzük azonban fel, hogy megvannak a szükséges anyagi forrásaink (a kivitelező által tervezett költséget megszoroztuk 40 %-kal és még ez az összeg is ott figyel a bankszámlánkon), továbbá túl kisimultnak találjuk az idegeinket, eseménytelennek az életünket és egy kis adrenalin föccsre vágyunk, mert a biztosítás nélküli sziklamászás már túl unalmas, akkor jogosan merülhet fel a címben feltett kérdés.

A téglaházak előnyeiről és hátrányairól nagyjából mindenki tisztában van, hiszen hazánkban ez a legelterjedtebb építkezési forma. A könnyűszerkezetes házak azonban az utóbbi évtizedekben robbantak be Magyarországon a köztudatba. (Hangsúlyozottan Magyarországon, hiszen a világ más tájain ez egy bevett és jól bevált technológia). 

Mi is az a könnyűszerkezetes ház?

Kezdjük az alapokkal. Hétköznapi értelembe véve az emberek azt nevezik könnyűszerkezetes háznak, amit nem kőműves falaz. Sok esetben üzemi körülmények között készülnek és a helyszínen inkább már csak szerelés jellegű munkavégzés történik. Az épület tömege kisebb lesz mely előnyökkel és hátrányokkal is járhat. Könnyűszerkezetes házakból a legjellemzőbb két megoldás a következő: favázas rendszerű és fémvázas rendszerű. Lényeges megjegyezni, hogy az a két technológia, csak az épület tartószerkezetében jelent eltérést. A tartószerkezeten kívül az épület összes többi kiegészítő szerkezete (szigetelések, burkolatok, ajtók, ablakok) lényegében megegyeznek a két típus esetében.

Egy építkezésnél alapvetően a két legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni a költség tényező és az idő faktor. Nézzük meg, hogyan alakulnak ezek a két eltérő technológiánál.

Tégla házak előnyei és hátrányai

Igazság szerint a tégla – ami ma már inkább falazóblokk – az egyik legolcsóbb, ha nem a legolcsóbb építőanyag, és egyáltalán nem épül lassan. Ráadásul a tégla egyik nagy előnye, hogy a mi klímánkon az egyik legjobban viselkedő anyag. Nem véletlenül építjük ebből a házainkat réges-régóta. Egy téglaház árának kb. 3 százaléka a téglafal ára. Igen, 3 százaléka, ennyire olcsó a tégla.

Egy földszintes, 100 négyzetméteres téglaházat fel lehet falazni egy hét alatt – igen, a teljes falazás egy hét! -, miközben egy előregyártott technológiánál ugyan egy, vagy két nap a helyszíni összeállítás időigénye, de jellemzően 1-2 hónap a gyártás, és a gyártáshoz szükséges műszaki igények leegyeztetése, valamint a szállítás és a daruzás. Így már egészen máshogy néz ki az építés időfaktora.

Tipp: ha belekóstolnál a kőműveskedésbe, nézz szét kőműves szerszámaink, kőműves serpenyőink között. 

Tény, a téglaházhoz sok esetben betonpillérek is tartoznak, illetve betonkoszorút is kell építeni, ami az előregyártott falpanelek esetében nem szükséges. Ha még két hétre is romlik le az időigény, még mindig magasan a tégla vezet. Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy a téglafalat vakolni is kell, ami az előregyártott falpaneles technológiáknál, illetve a könnyűszerkezetes falaknál nem áll fenn, akkor tegyünk hozzá a folyamathoz gépi vakolás esetén még maximum két napot, és a vakolás összegét. Tudtad, hogy a Profibarkácsnál vakológépet is tudsz vásárolni? 

Ezekkel együtt is a legolcsóbb, vagy az egyik legolcsóbb technológia a tégla marad. A vakolás száradási ideje hozzáadva a falazás és a koszorú elkészítéséhez még mindig nem éri el az előregyártott falpanelek átlagos gyártási/szállítási határidejét.

Mint már fentebb is utaltam rá, egy átlagos méretű téglaházat fel lehet falazni akár egy hét alatt is. Ebben az ideális esetben kevésbé domborodnak ki a könnyűszerkezetes házak előnyei a kivitelezéskor. De mint arra mindannyiunknak rá kellett jönni, nem egy tökéletes világban élünk és a hagyományos tégla falazatú épületek kivitelezése jócskán el szokott húzódni, akár hónapokra, vagy évekre is és ezzel arányosan körvonalazódnak a könnyűszerkezetes házak előnyei, ugyanis ennél a technológiánál a kivitelezés időtartama sokkal precízebben tervezhető. Miért?

Könnyűszerkezetes házak jellemzői

Könnyűszerkezetes ház esetében szárazépítés zajlik, a szerkezeti elemeket egyszerűen összecsavarozzák, a falakat pedig szigetelőanyagból és – jellemzően –  tűzálló gipszkartonból készítik. Ezért lehet egy könnyűszerkezetes házat akár pár hét alatt szerkeztkészre szerelni.

Tégla építésű ház esetén a szerkezet egy része és a födém gyakran vasbetonból készül, ami egy munkaigényes folyamat. A zsalu és a födémtámasz bérléstől a szerelésen át a kiöntésig időigényesek a munkafolyamatok. De igazán attól nő meg a tégla építésű kivitelezés hossza, hogy a beton és az épületben használt kötőanyag (habarcs) vizes alapú, és a kötési idejét ki kell várni, mielőtt tovább lehetne haladni.

A kivitelezés hosszának a kényszerű várakozáson kívül több fontos hatása is van. Hat az építőanyag költségekre, az építkezés munkaerő igényességére és a finanszírozásra is. Lássuk sorban.

Az építkezés hossza nem csak a várakozás miatt fogja terhelni az idegeidet. Ki tudja, mennyibe fog kerülni a cserép két év múlva? Márpedig tégla építésnél nyilván csak akkor fogod megrendelni a cserepeket, ha már kész a tetőszerkezet. Ugyanígy a szaniterek, és a vakolat. Ha téglából építkezel, az elején még hozzávetőlegesen sem fogod tudni, mennyibe fog kerülni a teljes projekt.

Egy éveken át tartó tégla építésű kivitelezés során nem meglepő, hogy jóval magasabb lesz az összes munkabérre fordított összeg, mint egy könnyűszerkezetesnél, ahonnan pár hónap alatt vonulnak. Elég belegondolni, hogy hány alkalommal vonul ki a brigád egy tégla alapú építkezéshez. Ennek az árát természetesen végül az építető, vagyis Te, fizeted meg.

Milyen a hőszigetelésük?

Ma már minden új építésű háznak szigorú hőszigetelési kritériumoknak kell megfelelnie. A használatbavétel előtt az előírásoknak való megfelelést engeretikait tanúsítvány készítésével igazolni is kell. A hőszigetelő képességben így nincsen nagy különbség a két építési mód között, abban azonban van, hogy ezt hogyan érik el. Könnyűszerkezet esetén a teherhordó váz nem vesz el helyet a falszerkezetből, így a burkolatokat leszámítva a teljes fal hőszigetelésből állhat. Míg egy 20 cm vastag tégla falra legalább 10 cm kiegészítő hőszigetelést célszerű rakni, a könnyűszerkezetes váz esetén elegendő 10 cm szigeteléssel kitöltött szerkezet és 10 cm kiegészítés. Egy megegyező bruttó méretű tégla és könnyűszerkezetes ház esetében a könnyűszerkezetes ház hasznos területe ezért több négyzetméterrel nagyobb lesz.

Sokan a rossz akusztikát találják a könnyűszerkezetes házak legnagyobb hátrányának, de hála az erre kifejlesztett, korszerű hőszigetelő anyagoknak, ma már ezt is könnyedén megoldhatjuk, ráadásul két legyet ütünk egy csapásra. Ezen nem érdemes spórolni. Válassz jó minőségű szigetelést és használd ezt a belső válaszfalakban is.

Mielőtt levonnánk a konklúziót, érdemes még egy szempontra kitérni.

Talán a téglaházak mellett szól az a szempont, hogy a hazai ingatlanpiacon nagyobb presztízzsel bírnak. A keresleti oldalon létezik, egy nagyrészt megalapozatlan ellenérzés a könnyűszerkezetes házakkal szemben. Ettől azonban nem kell feltétlenül megrettenni. Tény, hogy a tapasztalat szerint egy könnyűszerkezetes épületet jellemzően 10-20% százalékkal olcsóbban lehet eladni egy hasonló tömörfalas háznál. Egy jó ingatlanos viszont nem a tartószerkezetet fogja eladni, hanem a környéket, az életérzést, amit a ház nyújt, az otthonosságot, az iskola/játszótér/vízpart közelségét, a nyáron hűs árnyékot adó diófát az udvarban, vagy a kertitavat amire a nappalid néz. A környék adja el a házat nem a szerkezet. Igen lehet, hogy lesz, akinek ez nem tetszik, de ha jó az épület, jó a környék, jók az adottságok úgyis el fog menni a piacon.

Tégla, vagy könnyűszerkezet? - Összegzés

Összességében elmondható, hogy nagyon nehéz egyértelmű választ adni a kérdésre. Költségoldalról nézve, nagyjából döntetlen körüli eredménnyel számolhatunk, amennyiben a tégla építésű házunk kivitelezése nem húzódik el, de az kétségtelen, hogy a jobb tervezhetőség a könnyűszerkezetű házak felé billenti a mérleget. A technológiai oldalt nézve elmondható, hogy a könnyűszerkezetes házak mindent tudnak, amit a tégla építésűek, legyen az hang, vagy hőszigetelés. Kétségtelen hátránya viszont a könnyűszerkezetű házaknak, hogy az ingatlanpiacon némileg alulértékeltek (ma még!).