Permetezéskor elkövetett hibák

Permetezéskor elkövetett hibák

Ha nem is vagy gyümölcskert tulajdonos, csak van néhány gyümölcsfád a ház körül, előbb utóbb szembesülni fogsz a permetezés szükségességével, ugyanis az utóbbi évtizedek egyre szélsőségesebbé váló időjárása, a rendkívül gyenge telek és a szinte félsivatagi klímára jellemző száraz nyarak már néhány darab faállomány esetén is elkerülhetetlenné teszik a növényvédelmet.  Az alábbiakban szeretném számba venni, hogy mik azok a hibák amiket permetezés során elkövethetünk.

Mielőtt megnéznénk mik lehetnek a permetezés során elkövetett legtipikusabb hibák, mindenféleképpen fontos kiemelni, hogy a felhasználni kívánt növényvédő szereket kizárólag olyan helyről vásároljuk ahol megkapjuk a megfelelő szakmai támogatást. Ezek az anyagok ugyanis nem teljesen veszélytelenek, még akár egy lemosó permetezés során használt bordóilé is tud meglepetéseket okozni.

A vegyszerek kiválasztása permetezéshez

Az a tapasztalatom, hogy a gazdaboltokban egyre inkább jelen van az a szakértelem amire laikusként támaszkodhatsz. Bátran kérdezz és ne vásárolj addig amíg úgy érzed, hogy nem kaptad meg a kielégítő válaszokat.

A permetlevek töménysége

Gyakran tapasztaljuk, hogy a termelők – bizalmatlanságból, tudatlanságból vagy annak reményében, hogy a készítmény hatása hosszabb lesz, 30–100%-kal növelik a permetek töménységét. Ez ugyan nem eredményez hatástalanságot, de perzselést okoz és élelmezés-egészségügyi veszélyeztetéssel jár. Szeretnék nyomatékosan figyelmeztetni arra, hogy kizárólag a vegyszer használati utasításában feltüntetett töménységgel permetezzünk! Ezt emelni csak akkor kell, ha háti motoros permetezőgépet alkalmazunk, amely finomabb cseppeket képez, ezért a szokásosnál kevesebb permetlevet használ fel. A kártevők és kórokozók elleni permetezésekhez és a gyomirtáshoz használt készítmények töménységét, tehát a víz és a permetszer egymáshoz viszonyított arányát, százalékban szokták megadni. Ez a módszer mindaddig kielégítő volt, amíg a termelők azonos, vagy nagyon hasonló lémennyiséggel dolgoztak. Az utóbbi évtizedben a helyzet nagyot változott: minden üzem más típusú permetezőgépet használ és a háztájikban is terjed a kevesebb lémennyiséget felhasználó korszerű ULV-technika. ĺgy a százalékos meghatározás már nem mindig megfelelő, mert meg kell adni a kijuttatandó szer abszolút mennyiségét is. A helyes felhasználás tehát így számítható ki: a kg vagy a liter vegyszer hektáronként vagy 10, illetve 1 árra kijutatva + a felhasználandó vízmennyiség.

Tipp: Mi azt ajánljuk, hogy ruházz be egy akkus permetezőre, amivel igazán hatékony a munka.

Peremetezéskor elkövetett hibák - időzítés

A gazdák a háztáji szőlőt nem akkor permetezik, amikor egy-egy betegség kialakuló fertőzésveszélye ezt indokolná, hanem amikor éppen ráérnek. Tapasztaltunk azonban szélsőséges eseteket is, amikor a termelők peronoszpóra-, vagy lisztharmatjárvány ellenére csupán 3–4 alkalommal permeteztek, de olyat is, amikor mechanikusan, minden héten kezelik a szőlőt, holott a helyzet ezt nem indokolja. A kistermelők rendkívüli mértékben alábecsülik a szőlőmolyok kártételét is, pedig hatékony leküzdésük nélkül szinte lehetetlen a szürkepenészes fürtrothadás megelőzése. Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy szárazabb időszakokban, (mint amilyen az eddigi időjárás is) amikor a peronoszpóra ellen 8–10 naponként sem indokolt a permetezés ismétlése, a szőlőt egyáltalán nem permetezik, noha ezt az ilyenkor nagymértékben fokozódó lisztharmatveszély és az atkakárosodás veszélye megkövetelné.

Alapelv: csapadékos, hűvös időszakban – főként a szőlő fő növekedési időszakában május közepétől, július közepéig – a peronoszpóra ellen 7–10 naponként permetezzünk, kevésbé csapadékos periódusokban 12–14 naponként. Azonban tartósan száraz, meleg periódusokban sem szabad 14 napnál hosszabb ideig védelem nélkül hagyni a tőkéket, de ilyenkor elsősorban a lisztharmat elleni szerek használata ajánlott. A betegségek elleni védekezést május elején meg kell kezdeni és augusztus közepéig kell folyamatosan végezni. Járványos években általában 9–10 permetezéssel biztonságosan megvédhető a szőlő.

A permetlé kijuttatása

A permetezés egyik legfontosabb követelménye, amelyről sajnos sokan megfeledkeznek, a permetlé gondos kijuttatása. Azaz úgy kell permetezni, hogy a permetlé egyenletesen borítsa a levelek színét és fonákját, a hajtások és a fürtök felületét. Arra kell törekedni, hogy a permetezőszer a tőkék belsejébe is bejusson, mert a leggyakrabban itt keletkezik a fertőzés. A korszerű nagyüzemi axiális permetezőgépek e követelmények már eleget is tesznek, ezért a nagy szőlőtermesztő gazdaságokban biztonságosabb a szőlő védelme. Ezzel szemben a háztáji szőlők kis tábláin az elnagyoltan és elsietetten végzett permetezések miatt alacsony hatásfokú és megbízhatatlan a növényvédőszeres védelem. A hanyag kezelések következményeit – járványok idején – még a gyakori permetezések sem ellensúlyozzák. A bajok láttán a gazdálkodók helytelenül azt gondolják, hogy a ma kapható gombaölő szerekben lehet a hiba.

Néhány gondolat kifejezetten a lemosó permetezéskor elkövethető hibákról

A kertek fás növényei védelmének az alapja, az egyik legfontosabb munka a télvégi lemosó permetezés. Mielőtt azonban rátérnénk a lemosásra, meg kell említenünk, hogy a lemosó permetezés és a fák metszése rendszerint párban jár és párban hatásos, ugyanis egy alapos metszéssel is nagyon sok kártevőt és betegséget tudunk elpusztítani. A permetezésre az alapos metszés után kerülhet sor.

Az időzítés itt is rendkívül fontos. Nagy hiba túl korán, vagy túl későn permetezni! Ha korán permetezünk, akkor a kártevők és tojásaik, valamint a betegségek spórái is téli álmukat alusszák és ebben az állapotukban nem érzékenyek a növényvédő szerekre. Az almafákat zöldbimbós, az őszibarack fákat rügyfakadás, sárgabarack fákat piros bimbós, a szőlőtőkéket a rügyduzzadás idején a legjobb lemosni. A késői permetezés jelentékeny perzselést okozhat a kezelt növényeken. Nem csak a gyümölcsfákat, hanem a gyümölcstermő bokrokat, a szőlőtőkéket, a rózsabokrokat, a díszbokrokat- és fákat is meg kell permetezni, mert ezek is gazdanövényei lehetnek egyes károkozóknak. Ne sajnálja a permetezőszert a fából épült kerítéstől, a fakaputól, a faoszlopoktól, de még a deszkából készült árnyékszéktől és szerszámos kamrától sem. A télen lehullott, rendszerint fertőzött leveleket össze kell gyűjteni és mélyen elásni vagy elégetni.

A télvégi permetezést lemosás-szerűen kell elvégezni és ehhez viszonylag sok permetlé szükséges, de nagyon fontos, hogy a kontakt növényvédő szerek nagy cseppjei a növény minden eldugott zugába is eljussanak! A nyári permetezéseket ezzel szemben ködszerűen végezzük, apró cseppekkel. Ehhez a permetezőgép szórófejét helyesen kell beállítani!

Régebben többnyire bordói levet használtak a lemosó permetezéshez, de ez nem elegendő, mert a réz csak bizonyos gombabetegségek ellen hatásos. Ezért célszerű most kombinált permetlevet készíteni, amely a lisztharmat és a rovarkártevők ellen is hatékony! Ilyen például a megszokott bordói lé, ha kénnel és valamilyen rovarölő készítménnyel egészítjük ki.

A családi kertekben lehetőleg zöld permetezőszereket (III. csoport) használjunk, amelyeknek a munkaügyi várakozási ideje nulla nap és az élelmezési várakozási idejük is rövid. Ezzel kielégítjük a környezetvédelmi előírásokat és megelőzzük az esetleges humán egészségügyi károsodásokat is.

Érdemes természetesen munkavédelmi ruházatot is viselni permetezéskor. Gondoskodjuk légzésvédelemről, és szemünk védelméről is, védőszemüveg használatával.

Aki a télvégi, lemosó permetezéseket gondosan és az előírásnak megfelelően végzi el, az bizton számíthat arra, hogy a vegetációs időben a korábbiaknál sokkal kevesebb gondja és fáradsága lesz a kerti növények egészségének megőrzésében. A permetezéskor elkövetett hibák elkerülhetőek egy kis odafigyeléssel. 

 Ha érdekel a kertészkedés, olvasd el a Mulcs készítése házilag című bejegyzésünket is.