Fügefa szaporítása

Fügefa szaporítása otthon

Az utóbbi néhány évben nagyon népszerű lett a házi kertészek körében a füge (Ficus Carica). Ez nem véletlen, hiszen hazánk éghajlata változóban van. A teleink egyre enyhébbek, nyaraink egyre melegebbek és szárazabbak, a tavaszok pedig igen szeszélyesek. Rendszerint langyos, meleg tavaszaink vannak, amelyeket néhány napos, nem túl erős, de a langyos időben feléledt növényeink számára sokszor végzetes hajnali fagyok tarkítanak. Nem csoda hát, ha az emberek olyan növények után néznek, amelyek jobban bírják ezt az időjárást, mint az őshonos növényeink némelyike. A füge pont ilyen.

A füge a legősibb kultúrnövényeink egyike. Vannak olyan szakértők akik állítják, hogy az emberiség régebben foglakozik a füge termesztésével, mint a búzával. Az ókori Egyiptomban például isteni táplálékként tartották számon. Először az ókori Mezopotámiában említik a fügét, ami körülbelül 4000 évvel ezelőtt volt. A források alapján tudjuk, hogy mind a görögök (már a görögök is…), mind a rómaiak egyik kedvenc csemegéje volt. A füge tehát már több ezer éve része mezőgazdasági kultúránknak. Lássuk hogyan zajlik a fügefa szaporítása szakszerűen!

A füge szaporítása és lehetséges módjai

• dugványozás
• vízben gyökereztetés
• légbujtás, léggyökereztetés
• szaporítás gyökér- és/vagy tősarjakkal
• porbujtás, feltöltéses bujtás
• magról való szaporítás

A füge szaporításának fenti módozatai közül, hely hiányában, csak a legelterjedtebb és a legcélravezetőbb szaporítási módot, a dugványozás legfontosabb szabályait ismertetem.

Tipp: nézz szét kerti szerszámaink között is. 

Mi az a dugványozás?

A dugványozás az tulajdonképpen egyféle klónozás. Az utód teljesen megegyező genetikájú lesz elődjével, saját magát "reprodukálja" mert nem megtermékenyítés (növények esetén beporzás) útján történik a szaporítás, hanem járulékos gyökérképzéssel. A füge rendkívül jól gyökeresedő növény. Pici odafigyeléssel elronthatatlan a gyökereztetés.

A dugványozásnak több technikája is létezik. A füge esetében a szárdugványozást alkalmazunk. Mikor kell dugványozni? A füge nagyon szeret gyökeresedni, ha a környezet megfelelő ehhez számára, ezért igazából bármikor a téli mélynyugalmi (amikor a növények nedvkeringése szünetel) időszakot leszámítva. De, hogy egy kicsit precízebb legyek, azt tanácsolom, hogy ha lehetőségünk van magunknak begyűjteni a dugványokat, akkor azt még tavasszal, vagy nyár elején tegyük. A növény sok részéről lehet dugványt vágni, és sok más növénytől eltérően a fügének szinte bármely részéről vágott dugvánnyal sikereket érhetünk el. Mégis van néhány alapvetés.  Ezek a következők:

• Az egy-két éves fás ágrész a legerősebb, és a legjobban gyökeresedő.
• Vastagság tekintetében az ujjnyi vastag a legjobb.
• A dugvány minél közelebbről származik a talajszinthez képest, annál jobban gyökeresedik.
• Minél több a csomópont (továbiakban nódusz) a dugványon, és minél kisebb a nóduszok közötti távolság, annál gyorsabban és biztosabban ered meg, és később rövidebb idő alatt fejleszt több zöld részt (hajtást), amelyek táplálni tudják a fejlődő gyökérzetet.

Fontos, hogy ha akkor vágjuk a dugványt, amikor azon még lomb van, akkor dugványozás előtt el kell távolítani az összes levelet róla a levélnyelekkel együtt. Ha csak ollóval vágjuk le a leveleket, akkor törjük le az ott maradt levélnyél darabkákat is, mert azok a párás közegben szinte egészen biztos, hogy penészedést fognak okozni. Azt is fontosnak tartom megemlíteni még, hogy egy dugványnak legalább három nóduszból kell állnia. Ha nagyon kicsi a nóduszok közötti távolság, akkor állhat többől is. Én is dugványoztam már öt és hat nóduszos dugványt is. Ezekből több hajtás fog fejlődni, és már fiatalon bokrosabb lesz.

Milyen közegbe dugványozzuk a fügét?

Általános tévhit, hogy a legjobb közeg a virágföld, mert az tápanyagokban gazdag, és akkor majd jobban gyökeresedik a füge. De ez nem igaz, sőt! Ez egy nagyon káros tanács. Tudni kell ugyanis, hogy a gyökeresedés megindulásához nem kell tápanyag, mert azt akkor még a növény nem tudja felvenni. Ugyanakkor a tápanyagban gazdag földben sok a nitrogén, ami segíthet előidézni a dugvány rohadását, az pedig nem éppen a kívánt cél. A virágföld túl tömör, nem kellően szellőző közeg, ami szintén a rohadást segíti. A gyökerek kifejlődéséhez nedves, de nem lucskos közeg, és oxigén szükséges. Ezért mindenképpen olyan közeg az ideális, ami megtartja a vizet, de jól szellőzik. A legjobb közeg a kókuszrost keverve perlittel. Ez kellően szellőzik és megtartja a vizet. Ebből viszont amint megjelentek, és megerősödtek a gyökerek, át is kell ültetni, mert onnantól már igényli a tápanyagot is a füge növény.

Milyen környezet az ideális a füge dugványozásához?

Ahhoz, hogy a füge dugványozását siker koronázza, fontos a megfelelő környezet. Ez elsősorban két dolgot jelent a fentieken felül: a megfelelő hőmérsékletet és a megfelelő páratartalmat. A füge életfolyamatai 10 celsius fok alatt jelentősen lelassulnak és elkezd a növény a téli mélynyugalomra készülni. 10 celsius fok felett képes a folyamatos fejlődését fenntartani, de ha jelentősen nem mozdítjuk el a hőmérsékleti tényezőt a pozitív irányba, akkor ez a fejlődés nagyon lassú lesz, akár hónapokig is tarthat. Az ideális hőmérséklet 20 és 26 celsius fok között van, tehát egy átlagos szoba hőmérséklete (21-24 celsius fok) bőven megfelelő a számára.

Ugyanakkor ehhez fontos a megfelelő páratartalom is. A páratartalom elsősorban nem közvetlenül a gyökeresedéshez szükséges, hanem ahhoz, hogy megóvjuk a dugványt a kiszáradástól. ehhez használhatunk propagátort is.  A dugvány ugyanis - hiába van nedves közegbe dugva - nem képes gyökérzet híján felvenni a vizet, ugyanakkor a föld feletti részein folyamatosan veszít víztartalmából. Ezért fontos, hogy kellően párás legyen a dugvány körül a közeg, míg gyökeret nem fejleszt. Erre több módszer is létezik. Építhetünk neki mini üvegházat, átlátszó nylon zacskót húzhatunk az edény köré, amiben a dugvány van, vagy akár azt is tehetjük, hogy egy zacskóba tesszük a közeget eleve, amibe a dugványt szeretnénk beletenni, és a száját beszűkítjük, hogy épp csak egy kis lyuk maradjon szellőzni. Egy biztos, kell hogy tudjon szellőzni, különben berohad.

Mennyi idő mire a dugványozott füge kiültethető lesz?

Ez attól függ, mennyire fejlett a füge. Általánosan elmondható, hogy a májusi fagyok után lehet fiatal fügét a szabadba ültetni. Ezt akkor érdemes megtenni, amikor már a növény legalább 30-40 centiméteres és van már neki egy vagy több legalább ceruza vastagságú ága. Ha ekkor óvatosan kiemeljük a cserépből/konténerből, és azt látjuk  hogy gyönyörűen be van gyökeresedve (ez azt jelenti, hogy teljesen átszőtték a gyökerek az ültető közeget), akkor készen áll a kiültetésre. A legjobb, ha ekkor még a rügyek nincsenek kipattanva. Így zajlik a fügefa szaporítása. Tipp: használj talaj PH mérőt, ha profi módjára kertészkednél.