Csupasz csiga elleni védekezés a veteményesben

Kertünkben előforduló csiga fajták

A csigák nagyon változatos állatcsoportot alkotnak, amely számos különböző fajt foglal magában. Típusait több szempont szerint is osztályozhatjuk, például élőhelyük vagy táplálkozási szokásaik alapján. Ezek alapján találkozhatunk tengeri csigákkal, édesvízi vagy szárazföldi csigákkal, meztelen és parazita csigákkal is. Emellett bizonyos körülmények között előfordulnak más érdekes típusok is, mint a fákon élők. Hazánkban változatos élőhelyeken bukkanhatunk rájuk. Ilyenek az erdők, rétek, vizes élőhelyek és sajnos a kertek is. Változatos élőhelyük és táplálkozási szokásaik miatt fontos részét képezik az ökoszisztémának.

Leggyakrabban előforduló szárazföldi csigák:

• kerti csiga (közepes méretű, barnás, sárgás héjú)
• erdei csiga (nagy méretű, világos barna vagy krémszínű héjjal)
• pusztai csiga (színes héjú csiga, sárga, barna vagy rózsaszín lehet)
• közönséges meztelencsiga (kisebb méretű, világos színű, retikulált mintázattal)
• spanyol meztelencsiga (nagy, narancssárga vagy barna színű)

A hagyományos csigákkal általában nincs annyi probléma, mint házatlan társaikkal. Sőt bizonyos esetekben még segítik is a kertész munkáját. Nem túl nagy számban vannak jelen a kertekben és főleg korhadó növényi részekkel táplálkoznak, de szívesen fogyasztják a kártékony fajok tojásait is. Ezzel szemben csupasz társaik hatalmas károkat tudnak okozni a veteményesben már akár néhány óra leforgása alatt is. Magyarországon körülbelül 26 féle meztelen csiga fajjal találkozhatunk, aminek kicsit kevesebb, mint a fele nevezhető kártevő vendégnek. Közülük ki kell emelnünk a foltos szántóföldi meztelencsigát, ami akár egyetlen éjszaka leforgása alatt letarolhatja újonnan kibújt veteményeinket, és a kerti meztelen csigát, ami inkább ősszel szokott feltűnni a kertek környékén. Emellett megjelenhet még a nagy, az óriás, a barna nagy csupaszcsiga, valamint a sárga pincecsiga is. Az utóbbi közel 40 év legnagyobb károkat előidéző faja, a spanyol meztelencsiga okozhatja a legtöbb fejtörést. Észlelésük főleg az elmúlt 15 évben volt jelentős. Vélhetően élelmiszer-szállítmányokkal került Ausztriába, ahol az esős időnek „köszönhetően” elszaporodott és rövid időn belül nálunk is megjelentek. Leginkább a Dunántúlon fordul elő, az Alföldön ritkább. Rendkívül gyorsan szaporodik és sok tojást (150-200 db) rak, leginkább nyár végén, amik a telet is átvészelik. Természetes ellensége jelenleg hazánkban nincs.

Kerti csigák életmódja

Általában a nedves és párás időszakokban tűnnek fel először, szeretik az elhanyagolt kerteket. Napközben a nyirkos helyeket kedvelik, mint például egy vízakna. Amint a Nap nyugovóra fordul és kellemesebbé válik a levegő, megkezdik hadjáratukat a kert ellen. Jellemzően tavasszal és ősszel vannak elemükben. A nyári melegeket általában a talajba rejtőzve vészelik át.
Étrendjük elég változatos, zöldségeket, palántákat, gyökérhajtásokat előszeretettel fogyasztanak, de nem maradnak biztonságban tőlük a fűszernövények vagy a virágoskert ékei sem. Dísznövények közül kedveli a büdöskét, árvácskát, dáliaféléket. Kedvencei közé tartozik a pitypang, ami szinte minden udvaron megtalálható, ezért célszerű gyakran ellenőrizni a kertet egy-egy kéretlen vendég miatt. A növények lakmározása mellett ráadásul különféle baktériumokat és gombákat is terjeszthetnek, amik többféle betegséget okozhatnak a növényeknek. Továbbá hasznos kisállatok és rovarok létét is megnehezíthetik, ezzel ökológiai károkat is okozva.

A csupasz csiga elleni védekezés

Mint legtöbbször, itt is a legjobb védekezés a megelőzés. Mit is tehetünk ennek érdekében? Legfontosabb lépés, hogy mindig tartsuk rendben a kertünket. Tisztítsuk meg a területet a túlburjánzott növényektől, szüntessük meg a nyirkos helyeket. Fűnyírás után gereblyézzük össze (például egy Fiskars Solid kerti gereblyével) és gyűjtsük komposztba a levágott a füvet. A lehullott falevelekkel is tegyünk hasonlóképpen, hiszen ezek mind ideális búvóhelyet képeznek a számukra.

A göröngyös felszínt nem kedvelik, ezért a talajtakarás is egy jó módszer a távoltartásukra például növényvédőfólia segítségével. Mivel a csupaszcsigák a savas közeget részesítik előnyben, a talaj Ph értékének változtatásával könnyíthetünk a dolgunkon, például mészpor elszórásával. Sok kertész esküszik a csigapor használtára is. Ezt már kora tavasszal is nyugodtan alkalmazhatjuk, hiszen a csigák szívesen fogyasztják. használata egyszerű. A szórást követően csak öntözzük meg és várjuk a hatását. Viszont ne számítsunk arra, hogy ezután lépten-nyomon csigatetemekre bukkanunk, mivel a granulátum elfogyasztása után bemásznak a földbe és pusztulnak el. Csiga ölő szer használatakor ügyeljünk arra, hogy környezetbarát típust válasszunk és ne kerüljön a fogyasztásra szánt veteményes környékére.

Természetes ellenségei a gyíkok, sün vagy a futrinka. Kertünk kialakításánál kedvezhetünk ezen állatok búvóhelyének kialakításával a csiga mentes élet megalapozásához. Régi háztáji szokás volt a tyúkok kertbe eresztése a termés begyűjtési időszak után, mivel a tyúkok szívesen csipegették össze a kertben elszórt csigapetéket, ezzel akadályozva egy következő populáció kialakulását. Manapság gyakran alkalmaznak indiai futó kacsát vagy fácánt hasonló célra, de még a betakarítás előtt, hisz a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a haszonállatok elfogyasztják a meztelen csigákat, viszont a növényekben nem tesznek kárt.

A locsolás reggelre időzítésével is elkerülhetjük a tömeges megjelenést, bár ez a növények szempontjából nem túl előnyös a napközbeni párolgás miatti nedvességvesztés miatt. Csepegtetőrendszer alkalmazásával is minimalizálhatjuk a nedves, nyirkos közeg kialakulását.
Magaságyás építése is hatékony lehet ellenük és a konyhakert kialakításánál is törekedjünk arra, hogy napos, száraz helyen legyen. A növényeket pedig ne ültessük egymáshoz közel, hogy biztosítsuk a szellőzést és gyors száradást.
Telepítsünk olyan virágokat, amiket a csigák nem kedvelnek, például cickafarkat, kövirózsát, mocsári gólyahírt, zsályát, levendulát, muskátlit.
Szórhatunk a növények köré kávézaccot, fahamut, fűrészport vagy tojáshéj zúzalékot is.

Drasztikusabb módszerek

• Sörcsapda: Készítéséhez ássunk kisebb lyukakat a földbe, amibe kis tálkákat tudunk elhelyezni. A tál széle legyen a talajjal egy szintben. Ebbe kerül a sör, ami édes illatával vonzza oda a csigákat, miután beleestek nem tudnak onnan kimászni. Hatásos lehet, ha sör helyett élesztővel és cukorral kevert vizet teszünk vagy akár tejsavót.
• Rézszalag: A növények köré kell elhelyezni és elektrokémiai reakciót vált ki, mikor a csiga hozzáér.
• Deszkacsapda: A növények közé helyezzünk el egy nagyobb deszkát, lehetőleg sötét és nedves helyre. A nappali melegebb időjárás elől a csigák alá bújnak az éjszakai aktivitást követően, így reggel érdemes ellenőrizni a deszkát és összeszedni az alatta rejtőző bestiákat. Ezután elvihetjük őket egy távoli helyre vagy vehetnek egy sós vizes fürdőt, de ez kevésbé humánus módszer, mivel kicsi a túlélésük esélye.
• Szódabikarbóna: Túlzott használatát kerülni kell, különben a növényekre és hasznos rovarokra is negatívan hat.
• Háló: Húzzunk a veteményesünk köré hálót, hogy megakadályozzuk a kártevők behatolását.

A fenti dolgok egyike sem jelent 100%-os biztonságot, ezért célszerű többel is próbálkozni, kinek mi válik be.

A Profibarkács teljes növényvédő fólia kínálatát itt találod >>