Hogyan válassz csiszolópapírt
Ha ezt a cikket átolvasod, tökéletesen képbe kerülsz, hogyan válassz megfelelő csiszolópapírt az egyes munkákhoz, munkafelületekhez.
- Hogyan válassz csiszolópapírt?
- A csiszolópapírok hordozóanyaga szerint
- A csiszolópapírok kötőanyaga szerint
- A csiszolópapír választás fontos szempontja a csiszolószemcsék anyaga
- Megfelelő csiszolópapír választás a számozás szerint
- Finom, közepes, durva csiszolópapír és jelölésük
- Mikor válasszak durva, közepes, finom szemcséjűt?
- Falfestés, glettelés, milyen a jó csiszolópapír?
- Az ideális csiszolópapír meghozza a várt eredményt
Hogyan válassz csiszolópapírt?
Akár fát, fémet, falat kell festetnünk, szinte biztos, hogy előtte enyhébb vagy durvább csiszolásra szükség lesz. A csiszolás lényegben egy olyan forgácsoló átalakító művelet, mely során a felület egyenetlenségeit csökkentjük, a felület minőségét javítjuk. Ez esetben a forgácsoló szerszám pedig maga a hordozóanyagra ragasztott csiszolószemcse.
Tipp: ha növelnéd a tétet, és betoncsiszolót, falcsiszolót választanál, nézz szét a webáruházunkban.
A csiszolópapírok hordozóanyaga szerint
A felhasznált anyagok:
- papír (jelölése A, B, C, D, E - g/m2 alapján)
- szövet (X, XF, YX, J és JF - a szövet fajtája szerint)
- vulkánfíber (V8, V6 vastagság alapján)
A hordozóréteget a papír vastagsága, súlya alapján kategorizálják. A, B, C, D, E típusok léteznek. Az A a legvékonyabb, finom munkákhoz alkalmas, míg az E a legerősebb, legstrapabíróbb.
A csiszolópapírok kötőanyaga szerint
A szemcsék tapadásának mértéke nagyon fontos a csiszolópapír teljesítésében. A kötés funkciója, hogy stabilan, szilárdan az alátéten tartsa a csiszolóanyagot, ugyanakkor rugalmasságot is biztosítson. Kötőanyagként műgyantát, ritkább esetben állati bőrenyvet használnak a gyártók.
A csiszolópapír választás fontos szempontja a csiszolószemcsék anyaga
A szemcsék anyaguk szerint lehetnek:
- szilíciumkarbid (ebben kb. 60 % a kvarchomok és 40 % a petrolkoksz)
- kemény, éles élű és durva szerkezete miatt tökéletes kemény és szívós anyagok csiszolására
- alumínium-dioxid vagy szintetikus korund
- nagyon kemény és sűrű, főként hosszú forgácsot adó alapanyagok megmunkálására javasolt. A szórás módja szerint lehet:
- nyitott: amikor a szemcsék viszonylag nagyobb távolságra vannak egymástól, nagyjából 50-70%-os felvitelben
- zárt: ez esetben a szemcsék között nincs távolság, nincs hézag, a hordozó egyáltalán nem látszik ki a szemcsék között a szemcséket általában elektrosztatikus szórással viszik fel, ennek eredményeként a szemcsék hegye a papíron felfelé áll. Ez rendkívül fontos a magas vágóképességnek, az egyenletes csiszolási eredménynek.
A korszerűbb, speciális célokra használt anyagoknál előfordul a kerámia-, a cirkon-korund és a kompakt szemcséjű csiszolóanyag, amelyek többszörös élettartamot és hatékonyabb anyaglehordást biztosítanak az ilyen csiszolópapíroknak.
Megfelelő csiszolópapír választás a számozás szerint
A csiszolópapírok között nem nehéz eligazodni, hiszen az ívek hátulján számozás jelzi, hogy durva, közepes vagy finom csiszolópapírral van dolgunk. Minél nagyobb a szám, annál finomabb a csiszolópapír. Minél alacsonyabb, annál durvább értelemszerűen.
A 80 alatti számozásúakat általában famegmunkálásnál, míg a 400 feletti számozásúakat polírozáshoz használják.
A gyártók színekkel is szeretik elkülöníteni az egyes szemcseméretű papírokat. Különböző szemcsemérethez eltérő színű hordozópapírt használnak. Ez sok esetben megkönnyíti a választást, vagy az elfogyott csiszolópapír újbóli beszerzését.
Finom, közepes, durva csiszolópapír és jelölésük
A finomságuk szerint a csiszolóanyagok 3 csoportba sorolhatók, ezeket a finomsági fokozatukat az 1mm2-re eső szemcseszám határozza meg. Leggyakrabban ez a P és K betűvel jelölik a gyártók. Durva csiszoláshoz a 60-80, közbenső folyamatokhoz a 100-120, simító munkákhoz a 150-320 finomságú papírt ajánlott választani.
Fényezéshez, polírozáshoz használják a vizes és kiváló finomságú lapokat, ezek fokozatai 300-3000 között vannak. Vizes használatra az SP jelölés utal, az utána következő szám pedig a finomságot jelzi. Ezeknél a hordozóanyag vízálló papír, állandó nedvesítéssel szabad használni, különben a felületük hamar eltömődik és károsodást okozhat a munkadarabon.
Mikor válasszak durva, közepes, finom szemcséjűt?
- régi festék vagy lakkréteg eltávolításához ajánlott durvát használni, ezek a 80-120 közötti tartományban találhatók
- festés előtti előkészületek során érdesítéshez javasolt közepest választani, ezek kb. 150-180 közöttiek
- mielőtt a felületkezelésnek fogsz, a festék apróbb hibáit, felületének simítását finom szemcséjűekkel kell elvégezni, ezek 240-400 közötti számozással rendelkeznek
Falfestés, glettelés, milyen a jó csiszolópapír?
A legjobb a 100-as méretű papír a falra, hiszen bármennyire is egyenletesnek tűnik a glettelés, át kell menni egy finom csiszolóval, sokkal jobb lesz a festés utáni végeredmény. Fém vagy fa felületekre durvább csiszoláshoz a 60-80-as méretű papír ajánlott, finom csiszoláshoz fához a 100 vagy 120 számozású ideális.
Az ideális csiszolópapír meghozza a várt eredményt
Kis körültekintéssel könnyen meghatározható milyen csiszolópapírra van szükséged. Ha kézzel csiszolsz, érdemes csiszolótuskót is beszerezned, ezekkel könnyebben elvégezheted a csiszolást, kényelmesebb és stabilabb fogást biztosítanak.
Mindig vedd figyelembe a megmunkálandó felület anyagát, az elérendő célt (durva anyaglehordás vagy éppen felületi simítás) és ehhez válaszd a megfelelő papírt!
Ha pedig csiszológépet vásárolnál, olvasd el a Csiszológépek fajtái című bejegyzésünket!
Teljes csiszolópapír és csiszolóvászon választékunkat itt találod!
Kapcsolódó ötletek
A Profibarkácson is óriási a választék a különböző típusú és teljesítményű szivattyúkból, egy kis odafigyeléssel, néhány számítással bárki megtalálhatja a számára ideális típusú és teljesítményű szivattyút.
Sokféle csiszológép fajta létezik, fejtörést okozhat közöttük eligazodni, kiváltképp, ha valaki nem használja ezeket napi szinten. Milyen fajták vannak?