Tető Típusok - Tetőszerkezet fajták

Tető típusok - tetőszerkezet fajták

Számos tetőtípus létezik, eltérő előnyökkel és hátrányokkal. A legfontosabb tetőszerkezet fajták az alábbiak:

Tetőtípusok dőlésszög szerinti csoportosításban:

• Lapostető
• Magastető
• Manzárdtető

(Magas)tetőtípusok forma szerinti csoportosításban:

• Sátortető
• Nyeregtető
• Kontyolt tető
• Egy külön érdekesség: a zöld tető

Tető típusok és funkcióik

Mielőtt sorra vennénk az egyes tetőtípusokat érdemes felidézni, hogy mi is valójában a tető szerepe. A tető elsődleges funkciója, hogy megvédje az épületet a lezúduló csapadéktól. A tetőfelületek leggyakrabban betoncserépből, vagy kerámiacserépből állnak, a tartószerkezet legjellegzetesebb anyag a fa (leginkább fenyő). Ipari  rendeltetésű épületeknél gyakran találkozhatunk alumínium, acél, vagy vasbeton tartószerkezetekkel is. 

Tetőszerkezet cseréje régi házon

A tetőszerkezet egy adott épületnek kiemelten fontos része. Egy ingatlan vásárlás előtt mindenképpen meg kell győződnünk a tető állapotáról, különösképpen arról, hogy a tartószerkezetet képező gerendák milyen állapotban vannak és mennyire épek a fedést biztosító cserepek. Nagyon kellemetlen meglepetést okozhat, ha ezt az elővigyázatosságot elmulasztjuk és a felújítás során derül ki, hogy a tető cserére szorul, ugyanis ez a költségeket jelentősen megnöveli. Egy átlagos méretű kádárkocka tetőcseréje akár a 6-7 millió forintot is elérheti, így nem árt körültekintőnek lennünk.

A tetőszerkezet kialakítása nagyban függ attól, hogy milyen funkciót szánunk a tetőtérnek. Természetesen eltérő tetőszerkezetre van szükségünk akkor, ha lakni szeretnénk ott, és eltérőt, ha csak klasszikus padlásteret szeretnénk.

Az alábbiakban sorra veszem az egyes típusok legfontosabb jellemzőit.

Tetőtípusok legfontosabb jellemzői

Lapostető.

Valójában nem lapos, ugyanis némi leejtéssel készül, hogy lehulló csapadékot el lehessen vezetni. A lapostetők leejtési szöge tipikusan 2 és 10 fok közötti. A lapostetők a 20. század elején kezdtek megjelenni, elsősorban Amerikában a toronyházak térhódításával, majd Európában a Bauhaus megjelenésével. Magyarországon a lapostetők igazi térhódítása a 60-as évektől figyelhető meg a házgyári technológia elterjedésével. A lapostetők esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a tetőfelület megfelelő karbantartására. Rendszeresen tisztítani kell a ráhulló zöldhulladékoktól, levelektől, vagy az egyéb más esetlegesen rákerülő szennyeződésektől.

A lapostető hamar átforrósodik, ezért a megfelelő  hőszigetelő réteg kialakítása nélkülözhetetlen. A lapostetőknek két alapvető típusa különíthető el: a járható és a nem járható lapostetők. Ez utóbbin alakítható ki az úgynevezett zöld tető. Ma, amikor a klímavédelem kiemelt fontosságú, nem csak nagyon szép megoldás, hanem hasznos is.

Magastető

Kétségtelen, hogy hazánkban a magastető a leggyakrabban alkalmazott tetőtípus, amelynek számos változata létezik. A főbb jellemzője a magas dőlésszög, amely folytán nagyon jó vízelvezető képességgel rendelkezik, éppen ezért egy nagyon időtálló tetőfajta.

A sátortető az egyik leggyakrabban alkalmazott magastető típus. A sátortető jellegzetessége, hogy több (tipikusan négy) jellemzően egyenlő szárú háromszög alakú tetősík  egy pontban, egy tetőcsúcsban találkoznak.

Általában négyszög (vagy sokszög) alakú, centrális alap­rajz fölé épített tetőidom. A legelterjedtebbek a négyzetes alaprajzra épített sátortetők: ezeknél a négy tetősíkot egyen­lő hajlásszögű, egybevágó háromszögek alkotják. A sátortető fedélszerkezete tulajdonképpen egy olyan kontytető, aminek nincsen taréja. Ebből adódóan, kialakítására és egyéb jellegzetességeire a kontytetőnél leírtak az irányadóak.

A sátortető mellett a nyeregtető a másik klasszikus magastető típus amit a téglalap alaprajzú házak nagytöbbségénél alkalmaznak.

Teljesen egyértelmű, hogy a 19. század végére a nyeregtető lett a legdivatosabb tetőfedési forma Magyarországon, mind a  nagyobb településeken, mind a falvak világában. Külön előnye ennek a megoldásnak – ami a mai napig is az egyik legnépszerűbb tetőtípussá teszi, hogy tetőtér kialakítására tökéletesen megfelelő. Kevés az anyagigénye, emellett viszonylag könnyen kialakítható, ezért az egyik leginkább gazdaságos megoldás. Jelentős előnye, hogy a tetőtérben lévő bőséges hely marad, lakószobák vagy tárolók kialakítására kiválóan alkalmas egy nyeregtetős padlástér. 

Tipp: a tető takarításához válassz egy nagy teljesítményő magasnyomású mosót.

Mindenképpen a pozitívumok között kell említeni, hogy az oromfalak kivallóan alkalmasak nyílászárók elhelyezésére, amely megoldás nyilvánvalóan sokkal gazdaságosabb annál, mintha a tetőszerkezetbe kellene azokat beépíteni.  Talán csak egy hátrányt lehet említeni a sátortetővel szemben, hogy utóbbit költséghatékonyabban lehet kivitelezni, kevesebb faanyag és cserép szükséges hozzá.  

A kontyolt tető lényegében a sátortető és a nyeregtető keresztezése, mivel leginkább egy hagyományos nyeregtetőre hasonlít, azonban a ház rövid oldalán az oromfalak helyett háromszög alakú, meredek lejtésű tetőelemek zárják le. Másképpen fogalmazva, kettő helyett négy azonos vagy eltérő hajlású, tetőélben egymást metsző tetősík határolja a tetőteret, és tetőgerinccel rendelkezik.

A kontyolt tető hátránya

Egyértelműen hátrányként jelentkezik a ferde síkok miatti rosszabb térkihasználtság és az, hogy az ácsoknak lényegesen több munkát – és hibázási lehetőséget – ad ez a típusú tetőszerkezet. Emiatt kevesebbet találkozhatunk ezzel a tető fajtával.

Létezik csonka kontytető is, ennek a lényege, hogy átmenetet képez az oromfalas nyeregtető és a kontyolt tető között. Ebben az esetben arról van szó, hogy rövidebb lesz a négy tetőfelület összemetsződő éle, ugyanis az oromfalakon az ereszvonal magasabbra kerül. Ez a forma jól használható, gazdaságos tetőteret eredményez. Ebben az esetben előnyként jelentkezik, hogy az oldalsó falakra nyílászárókat tervezhetünk. A tervezése és a kivitelezése is bonyolult munka, ezért is nem olyan elterjedt tetőtípus.

Manzárdtető, vagy francia tető

Ezt a tetőszerkezeti megoldás tört vagy íves esésvonalú, a tető oldalait két, egymáshoz képest szintben eltolt, vízszintes élben találkozó, egy meredekebb és egy kevésbé meredek tetősík alkotja. Előfordulhat nyereg-és kontytető formában is.  A manzárd beépített tetőtérben elhelyezkedő szoba vagy lakás. Az a tetőszerkezeti forma az 1700-as években Franciaországban alakult ki, elsősorban a nagyvárosokban.A manzárdtetőt úgy tervezték, hogy megkönnyítse a tetőtér lakássá történő kiépítését. A manzárdtetős épületek nagy hajlásszöggel, meredeken indulnak, majd a tetőszerkezet egy ponton megtörik, és kis hajlásszöggel folytatódik.

Legnépszerűbb tető típusok

Ahány ház annyi féle tető típus, tényleg csak a képzelet és az anyagi lehetőségeink szabhatnak határt a kivitelezés formájának. Érdemes alaposan tájékozódni a lehetőségeinkről, és az egyes tető fajtákról megkérdezni egy megbízható szakambert is. tipp: ha te is részt veszel a tető építésében, szükséged lehet egy minőségi bádogos kalapácsra.