Passzívházak hőszigetelése

Passzívházak hőszigetelése

Az utóbbi években sok új kifejezést kellett megtanulnunk, ilyenek a passzívház, a nullenergiás épület és az aktívház is. Az alábbi bejegyzésben kifejezetten a passzívházakról lesz szó, de talán érdemes a három kategória elhatárolásával kezdeni.  

A passzívházat azért nevezzük passzív háznak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk és a belső - világítás, háztartási és technológiai berendezések, valamint emberek - hőleadásából származó - hőnyereséget maximalizáljuk. A passzívház tehát  a belső hőforrások energiáját hasznosítja. Ez magyarul annyit tesz, hogy az épületben nem kell külön fűtést kiépíteni, elég az amúgy is szükséges hővisszanyerős szellőző rendszerből bejutó levegőt melegíteni. Tehát attól passzív a ház, hogy nincs benne aktív fűtés. A passzívház hőszigetelése rengeteg előnyt i

Nullenergiás épületről akkor beszélhetünk, ha a szükséges energiát megújuló forrásokból fedezik.

Aktívnak akkor nevezzük az épületet, ha a szükségleteken felül is termel az épület energiát megújuló forrásból, és azt vagy visszatáplálják a hálózatba, vagy akkumulátorokban tárolják.

Hogyan működik a passzívház?

Hogyan működik a passzívház? Mi a működési elve? Mint látni fogjuk mindennek a kulcsa a megfelelő szigetelés.

Mint már utaltunk rá, a   passzívház  definíció szerint „olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”. Az épület egy lakott négyzetmétere évente csak 15 kWh fűtési energiát igényel. Ilyen alacsony értéket csak kimagasló jó hőszigeteléssel (általában 25-40 cm vastag hőszigetelés) lehet elérni. Bár némileg szokatlan ez a vastagság, sem a gyártása, sem a kivitelezése nem okoz nehézséget a szakembereknek.
Mivel a passzívházaknál célunk az, hogy a lakásban keletkező hőenergiát minden eszközzel bent tartsuk, ezért csak különösen jól záró, alacsony hőátbocsátási tényezőjű ablakokat szabad beépíteni. A szabályozatlan légcserét, ami jelentősen növelni tudja a hőveszteséget, lehetőség szerint a minimálisra kell csökkenteni, és a friss levegőt hőcserélőn keresztül célszerű a lakásba bevezetni. 

A légtechnikai berendezéseknek még egy előnyös tulajdonsága van: a beépített szűrő segítségével por-, pollen és egyéb szennyeződésmentes levegőt kapunk, ami a légúti megbetegedésekben szenvedők számára különösen fontos lehet. A megfelelő légcsere gondoskodik a lakásban termelődő pára elvezetéséről is. A passzívházakban inkább a száraz levegő a gond, semmint a párafeldúsulás. A magas belső felületi hőmérséklet miatt nincs penészesedési veszély a jól záró nyílászárók ellenére sem.

Mivel az épületben nincsen hagyományos értelemben vett hőtermelő berendezés, a kicsi, de létező hőveszteséget valami másnak kell pótolni. Ezt az energiát nagyrészt a lakás használata során keletkező „hulladékhő” biztosítja. A lakásban működő rengeteg villamos berendezés (TV, számítógép, mosógép stb.), a hétköznapi tevékenység (fürdés, főzés) elegendő hőt szabadít fel, sőt, a lakók maguk is mint egy mobil, 36,5 oC-os fűtőtest gondoskodnak az otthon melegéről. Egy felnőtt személy óránként nyugalomban is 120 W hőenergiát ad le, ami ilyen csekély veszteségek esetén már nem elhanyagolandó tétel. Természetesen az is jó, ha besüt a nap az ablakon, és a hőenergiáját az épületszerkezetek képesek tárolni, mert a megfelelő tájolással – nem állandó, de jelentős – energiaforrást kapunk.

Tipp: ha még csak álmodozol egy passzívház megépítéséről, de már korszerűsítenéd jelenlegi otthonod, akkor ovasd el a Padlás és födém szigetelése utólag című bejegyzésünket.

Mik a passzívházak legalapvetőbb követelményei? 

• Hőszigetelt, hőhídmentes épülethatároló szerkezetek Az üvegezett nyílászárókat kivéve minden épülethatároló szerkezet hőátbocsátási tényezője jobb legyen, mint 0,15 W/m2K, amit 25-30 cm vastag hőszigeteléssel lehet elérni. A hazai gyakorlatban a homlokzatok, lapostetők hőátbocsátási tényezője ennél valamivel alacsonyabb, 0,10 W/m2K szokott lenni. Az épület lehetőleg kompakt legyen, hogy minél kevesebb legyen a geometriai hőhíd.
• Nyílászárók: az üvegezett nyílászárók legalább háromrétegű üvegezéssel készüljenek, és a hőátbocsátási tényezője (kerettel együtt) nem lehet 0,8 W/m2K-nél nagyobb.
• Légtömörség: 50 Pa nyomáskülönbség mellett az ellenőrizetlen légcsere nem haladhatja meg a 0,6 1/h értéket.
• Hővisszanyerés: a légtechnikai berendezésen keresztül távozó elhasznált, de meleg levegő energiáját legalább 80%-ban vissza kell nyerni.
• A használati melegvíz előállítására célszerű megújuló energiaforrást alkalmazni.

A passzívházak hőszigetelése és annak előnyei

• A szabályozott légtechnika megfelelő hőmérsékletű, egészséges, tiszta, por- és pollenmentes friss levegőt juttat a lakás minden helyiségébe.
• Függetlenné válik az energiaáraktól, a gázt be se kell vezetnie a telekre.
• A körültekintő tervezés, a kiváló hőszigetelés és a szabályozott légcsere révén kizárt a penészesedés.
• Elmarad a kazán, kémény kiépítésének és rendszeres karbantartásának a költsége.
• Kevesebb üvegház hatású gáz kerül a levegőbe.
• A felhasználandó anyagok szempontjából nincs megkötés, a tervező szabadon dönthet.

Apróbb, de fontos passzívház tulajdonságok:

• Pénztakarékos

Lényegében már a beköltözést követően már jelentkezik a megtakarítás az alacsony üzemeltetésből. Minél nagyobb alapterületről beszélünk, annál inkább nő a különbség a "hagyományos" téglaház és az energiatakarékos ház között, az utóbbi előnyére. Lényeges szempont, hogy az aktív ház kialakításánál a „hagyományossal" ellentétben sokkal kevesebb drága élőmunkára van szükség. A kevesebb élőmunkán túl egyéb járulékos költségek is jelenthetnek lefaragást. Kevesebb szállítási, tárolási költség, kevesebb építkezési hulladék elszállíttatása, gyorsabb haladás, kevesebb munkával, minimális kifizetett felesleg, maradék, stb.

• Időtálló

Egy biztos, Németországban több, mint 50 éve épült az első ilyen, energiatakarékos ház és máig tökéletesen működik.

Mennyivel drágább ilyen passzívház megépítése?

A válasz nyilvánvalóan az, hogy bizony drágább egy átlagos épülethez képest.

Az extra hőszigetelésből, a speciális nyílászárók beépítéséből, és a hőcserélőkből származó többletkiadással számolni kell!

Azonban ha úgy tesszük fel ezt a kérdést, hogy a többletköltségek vállalásával számíthatunk-e megtérülésre, akkor már összetettebb válasz adható.

A már említett szerkezeti megoldásokból az is következik, hogy jelentősen csökken az üzemeltetési költség, ami hosszútávon a befektetett többletkiadások megtérülését eredményezi. A gondot az jelenti, hogy ezeket a plusz kiadásokat egyszerre a ház építése során kell kiadni. Ilyenkor válik fontossá a kérdés, mennyi is a többletkiadás? Elérhető-e egyáltalán egy átlagos keresettel rendelkező család számára, hogy ilyen családi ház építésén gondolkozzon?

Az eddigi tapasztalatokból kiindulva nem lehetetlen vállalkozás, hiszen a speciális technológia alkalmazásával, egy hagyományos épület szerves részét képező épületgépészet eltűnik az épületből. Nem kell kémény, gázkazán, vagy egyéb, a ház fűtését szolgáló berendezés. Eltűnnek a csővezetékek, radiátorok, termosztátok. A jelentős összeget jelentő gépészeti egységek helyére hőcserélős szellőző-berendezés, és az alternatív energiákat hasznosító modern berendezések kerülnek.

A végeredmény: mintegy 20%-os többletköltségre számíthatunk.

Eldönteni, hogy jelen esetben képesek vagyunk-e ezt a kiadást megfinanszírozni, mindenkinek egyedileg kell, de a folyamatosan növekvő energiaárak függvényében mindenképpen elgondolkodtató.

Tipp: Kerted locsolásához használj kútvizet. Nézz szét szivattyú és házi vízmű választékunkban!