Köszörűkő, élező

Köszörűkövek, élezők felépítése és csoportosítása

A köszörülés valójában egy határozatlan élgeometriájú szerszámmal végzett, mechanikai úton végbemenő forgácsolási folyamat. Ez elsőre lehet kicsit bonyolultnak hangzik, de egyébként nem az. A köszörűkő – mint a köszörülés szerszám – két fő szerkezeti egységből áll: az egyik a forgácsolást végző szemcse, a másik pedig a szemcséket összetartó kötés. A két fázis között található légüres teret hívjuk pórusnak. A köszörülési megmunkálás tulajdonságait szerszám oldalról tekintve az alábbi fő tényezők fogják befolyásolni (többek között): elsősorban a szemcse anyaga, a szemcseméret, a kötés típusa illetve a kötés keménysége.

A szemcsetípus a köszörűkövek, köszörűszerszámok esetében

A leggyakoribb köszörűkő anyag, amivel találkozhatunk az Alumínium-oxid, vagy szakzsargon szerint hívhatjuk korundnak (elektrokorund). Azt az anyagot nevezzük korundnak, melynek Alumínium-oxid tartama legalább 94 V/V%, a 99 V/V% feletti korundot nemes-korundnak hívják. Egyébként a gépiparban alkalmazott kövek majdnem 75 %-át korundból készítik. Azt kell tudni róla, hogy egy kemény, magas szilárdságú kőanyag. A korund köveket általában szénacélok, ötvözött acélok, HSS, kovácsoltvas és kemény bronz anyagok köszörülésére használják. A nemes-korundból készített kövek megfelelőek az INOX és hőálló acélok megmunkálásánál. A legtöbb gyártó egyébként más keramikus jellegű anyagokkal keverve gyártja piaci forgalomba, a fent felsorolt anyagtípusokból, hogy még inkább hatékony megmunkálást tudjuk vele végezni még akár speciálisan esetekre is kifejlesztve. Általában sötétszürke színű ez a kő (kötéstől, kötőanyagban alkalmazott színezéktől függően).

A második leggyakoribb kőanyag, amivel találkozhatunk a Szilícium-karbid. A Si-karbid már egy sokkal keményebb és ridegebb anyag, mint a korund. Kifejezetten szürkeöntvények, INOX-ok, nemvas-fémek és nemfémes anyagok megmunkálásához szokták használni: gránit, kő, üveg, lágy bronz és alumínium, egyéb színes és könnyűfémekkel karöltve. Ezek a speciálisan kialakított anyagszerkezetű Si-karbid kövek alkalmasak lesznek keményfémek megmunkálására, de őszintén, nem ez a jellemző alkalmazásuk. Ezek a korongok leginkább (a kötés színezésétől függően) világosabb színűek.

Egyre inkább elterjedt már a cirkónia kövek alkalmazása is, amely nem más, mint alu-oxid és cirkónium-oxid keveréke. A cirkónai köveknek hasonló tulajdonságaik vannak, mint korund társaik, csak annyi a különbség, hogy jobb az ütésállóságuk. Széleskörű alkalmazásuk még várat magára, visoznt kezdenek gyártók palettáin feltűnni, a speciális igények kielégítése érdekében.

Új fejlesztési trend is van már a palettán, a kerámikus Alumínium-oxid. Ez a szemcseanyag szubmikronos méretű, nagy finomságú szemcseszerkezetet képezve. Kifejezetten a nehezen megmunkálható, igencsak szívós anyagcsaládok hatékony megmunkálására fejlesztették ki. Színezés nélküli fehér korongok.

Szemcseméret az élezőkövön, köszörűkövön, csiszolókorongon

A szemcseméret meghatározásánál a bevett szokás a különböző furatszámú és furatátmérőjű sziták alkalmazása. Az átlagos szemcseméret meghatározásánál az egy inch-re jutó szitaszámot szokták megadni (lyukbőségszám). Példának okáért vegyünk egy 60-as átlagos szemcseméretű köszörűkövet, a gyártás előtt a szemcsék a szitasoron az 55 furat/inch-es szitán átjutnak, de a 65 furat/inch-es szitán már nem. A szemcseméret besorolása általánosságban 16-tól 180-ig terjed, ahol a 16-36 a durva, 40-60/70 (gyártó specifikus) közepes, míg a 70/80-tól 150/180-as szemcseméretű kövek finom köveknek számítanak. A szemcseméret befolyásolni fogja, hogy a forgácsolás során keletkező átlagos forgácsvastagságot és a felület érdességét. Minél finomabb szemcsés követ használunk, annál kisebb fogásokkal tudunk majd dolgozni, viszont annál jobb lesz majd az átlagos felületi érdességünk.

Az élezőkő, csiszolókorong porozitása

Ezen kívűl még fontos tulajdonság továbbá a kő tömörsége, azaz porozitása. Alapvetően a szemcse-kötőanyag hányadot adja meg az „üres” térrészre vonatkoztatva. 0-tól 15-ig terjedő számozás az elterjedt, ahol 0 a legsűrűbb (legkisebb porozitású, azaz zárt anyagszerkezetű kő), a 15 peidg a legkevésbé tömör (legnagyobb porozítású, tehát nyitott anyagszerkezetű korong). A korong porozitása alapjáraton azt befolyásolja, hogy hosszabb üzemelés alatt a kő mérettartását, illetve a kő hűlését, megmunkálás közbeni hűthetőségi és szellőzési tulajdonságát.

Műhelyének hasonlóan fontos eszköze lehet, egy jó minőségű sarokcsiszoló, ebből is sokféle létezik, legyen akár akkus, vagy elektromos.

Hogyan készül a köszörűkorong, élezőkorong?

A köszörűkövet, vagy köszörűkorongot kétféleképpen tudják előállítani: az egyik az öntés, a másik pedig a sajtolás. Az öntésnél először a köszörűszemcséket illetve a kerámia kötőanyag keverékét vízzel péppé gyúrják, amíg formázható lesz, majd formába öntik és több napig 40-45 C°-on szárítják. Ezután előesztergálják, majd samott porba téve 1250-1300 C°-on jól kiégetik. Utolsó lépésként pedig megkapja a végleges formáját és méretét illetve pötgetési eljárással minősítést is kap. Sajtolásnál a szemcséket illetve a poralapú kötőanyagot szintén kevés vízzel illetve ragasztóanyaggal összekeverik, az előírt nyomáson sajtolják, illetve szárítják. Előesztergálják, ismét kiégetik és ezután megkapja a végleges formáját.

Milyen típusú köszörűkővel találkozhatunk?

Igencsak sokféle típust van már a piacon, de ezek közül a legfontosabbak az alábbiak: sima köszörűkorong, kétoldalt mélyített köszörűkorong, egyoldalt mélyített köszörűkorong, fazék alakú köszörűkorong, kúpos fazékalakú köszörűkorong, lapos tányéralakú köszörűkorong, homorú tányéralakú köszörűkorong, kétoldalt élezet köszörűkorong, csapos köszörűkorong.

Milyen esetekben lehet használni köszörűszerszámokat?

Nagyon fontos, hogy bizonyos paraméterekkel rendelkezzen az a köszörűszerszám, amit használunk. Ezekre mindenképp figyeljünk oda: ki a gyártó, milyen a mérete a szerszámnak, milyen az anyaga, legnagyobb fordulatszám, legnagyobb üzemi kerületi sebesség. Tudniillik, hogy minden első használat előtt egy próbapörgetést kell tenni, ahol a legnagyobb üzemi kerületi sebességen használjuk a gépet. Mindeközben nagyon fontos a megfelelő védőszerelés viselete is.

Gyártók közül az Einhell, Verto, Hecht, Graphite, Wolfcraft termékeit is megtalálhatja, ár-érték arányban kiváló eszközök mind.

Műhelyedből nem hiányozhat egy maró, gyaluló, vagy esztergáló gép sem, nézz szét nálunk a Profibarkácson, hátha itt bukkansz rá álmaid termékére!

Gyakran ismételt kérdések a köszörűkővel, élezővel kapcsolatban