Csavarfej süllyesztő, zenkoló
Amikor fúrunk és furatot bővítünk akkor belső hengeres, vagy egyéb alakos belső (kúpos, menetes stb.) felületeket állítunk elő lényegében. A csavarfej süllyesztő, zenkoló ebben lesz segítségünkre. Néhány kivételtől eltekintve ezek a belső felületek is forgásfelületek. A forgácsoló mozgás egy forgó mozgás, amit a szerszám is, és a munkadarab is végezhet. Amikor az előtoló mozgásról – szerszámtengely szerinti egyenes vonalú mozgásról – az alkalmazott szerszámgéptől függően, ugyanúgy a szerszám is, illetve a munkadarab is végezheti. A fogásmélységet leginkább a szerszám mérete (átmérője) és a megmunkálás (telibe fúrás, vagy furatbővítés) fogja meghatározni.
Csavarfej süllyesztő, zenkoló
A fent említett jellemzők után tehát a fúrás, vagy furatbővítés során egy állandó keresztmetszetű forgács folyamatosan leválasztására kerül sor, ami általában több élű, és határozott élgeometriájú szerszámmal valósul meg. Az ilyen megmunkálási típus a forgószerszámos megmunkálások csoportjába tartozik. Természetesen ezt nem kell minden egy fúrásnál használni, hanem kifejezetten akkor, amikor bővített felületre és furatra van szükségünk.
A furatmegmunkálások jellegzetes szerszámgépe manapság a megmunkáló központ, de esztergán, fúrógépen, fúró-maróművön, stb. is végezhetők a fúrás és furatbővítés műveletei.
Amikor fúrót használunk, akkor a furatok fúró által végzett forgácsolásának két jellegzetes lépéseit ismerjük:
- a fúrás és
- a furatbővítés.
A fúrás az a forgácsoló eljárás, amikor egy tömör anyagba szeretnénk furatot készíteni, a furatbővítés pedig az az eljárás, amikor egy már meglevő furatot szeretnénk nagyobb átmérőjű (új alakú, pontosabb méretű) furattá átalakítani, kibővíteni. Milyen típusú eszközökkel tudjuk ezt megtenni? Találkozhatunk kúpsüllyesztővel, homloksüllyesztővel, síksüllyesztővel, süllyesztőfúróval vagy dörzsárral.
Mit kell tudni a csigasüllyesztőkről, kúpsüllyesztőkről?
Ahogy már fent említettük, különféle süllyesztő típusokkal találkozhattok, de a legismertebb és legfőbb típusai a csiga-, a kúp-, illetve a csapos süllyesztők. A csigasüllyesztőről azt érdemes tudni, hogy a csigafúrónál sokkal merevebb és három vagy négyélű szerszám, aminek igazából nincs keresztéle, hanem pont emiatt a furatbővítés sokkal nagyobb anyagleválasztási sebeséggel valósul majd meg, mint amit a fúró végez. Ez tudniillik egy kúpos szárú hengeres szerszám, ami tömör kivitelben 8-50mm-ig, egy felfűzhető kivitelben, illetve négy éllel gyártják, aminek 20-100mm az átmérője. Nagy furatok esetében tartsuk észben, hogy mindig érdemes és célszerű is kisebb átmérőjű csigafúróval elvégezni a fúrást, és utána majd a nagyobb átmérőjű csigasüllyesztőt használni (nehogy menthetetlen hibát ejtsünk és túl nagy legyen a furat), hogy elérjük a kívánt méretet és bővítést. A csigasüllyesztőknek nincsen csúcsa, hanem az elején található egy 60°-os vágókúp, miután jön egy hengeres dolgozó rész, aminek az átmérője hátrafelé kúpos és kb. kb. 0,1 mm/100 mm-t csökken a szár irányába. A szalagélnek az emelkedési szöge pedig 10-25°.
Találkozhatunk kúpsüllyesztőkkel is, amit csúcsfuratok illetve kúpos csavarfejrészek készítésénél használjuk. Ezek a szabvány kúpsüllyesztők általában45, 60, 75, 90 és 120° kúpnyílásszöggel rendelkező többélű szerszámok, amik szintén az előfúrt furatok bővítésére alkalmazhatóak.
Csapos süllyesztők (fejsüllyesztő) esetében hengeres csavarfejek készítésénél használatosak. Ez egy négyélű szerszám, aminek a vezetőcsap része a süllyesztés egytengelyűségét fogja számunkra biztosítani kisebb furatok esetében. Készülnek kúpos kialakítás vezetőcsapos süllyesztők süllyesztett fejű csavarok számára is. Így mindenki meg fogja tudni találni azt a verziót, amivel a legjobban el tudja végezni majd az adott furat bővítést.
Milyen a sikeres süllyesztőmarás?
Miután megnéztük, hogy milyen süllyesztőket tudunk használni, azt is nézzük meg, hogy mikor tekinthető sikeresnek a barkácsolási feladat, amivel szembenéztünk. Amikor süllyesztőmarást végzünk, akkor a forgácsolás a szerszám végénél történik, nem pedig a kerületén, ami azért előnyös, mivel a forgácsolóerők fő iránya meg fog változni radiálisról axiálisra. Általánosságban a süllyesztőmarás inkább egy alternatívát jelent számunkra, amikor már a palástmarás rezgések miatt nem megvalósítható.
Nézzük ezeket a helyzeteket, illetve példákat:
- Amikor a szerszámkinyúlás nagyobb mint 4 x DC
- Rossz stabilitás esetén
- Sarkok elősimításához
- Nehezen forgácsolható anyagokhoz, mint például a titán
- Illetve akkor is alternatívát jelenthet, amikor a gépi teljesítmény vagy nyomaték sajnos korlátozott.
Kedvező körülmények között nem igazán javasolnánk a süllyesztőmarást, mivel nem ajánlott választás a kis fémeltávolítási sebesség miatt. Ha egyedül dolgozunk, jól jöhet "plusz egy kéznek" egy satu, vagy gépsatu, amivel a munkalapot biztonságosan meg tudjuk fogni.
Ha pedig a sok kis tartozék, alkatrész tárolása egyre nagyobb fejtörést okoz, érdemes szétnézni a szerszámtárolással kapcsolatos termékeink között, mert nincs annál zavaróbb munka közben, amikor nem találjuk a megfelelő szerszámot, vagy tartozékot.
Kiváló, kipróbált márkák a Profibarkácson
Az Extol, Yato, Wolcraft kiváló csavarfej süllyesztőket, zenkolókat, és egyéb kiegészítőket gyárt. Mindenki megtalálja az igényeinek, pénztárcájának legmegfelelőbb verziót.